Hirdetés Partneri kampány helye
Életmód

Mamák, papák, unokák

....Nagyanyám sem akarta túl ragozni a mentális nevelést, egyszerűen fel akart pofozni, amikor a madzagra kötött sezlon rugó - amit búgó hangja miatt a fejem fölött forgattam - saját pályára állva bezúgott a becsukott konyha ablakon és landolt a dinsztelt krumpliban. Anyámnak esze ágában sem volt ez miatt elavultnak ítélni a módszereit, sőt ahogy vissza emlékszem nagyon is helyeselte a dolgot este, amikor értesült róla.

Megosztom Facebookon Küldés e-mailben
Mamák, papák, unokák

Akinek egyszer gyermeke születik, az jó eséllyel számíthat rá, hogy egyszer unokái lesznek, tehát valakinek a nagyapja, vagy nagyanyja lesz. Nehéz lenne meghatározni, milyen is az ideális nagyszülő, de mindenkinek, – vagy majdnem mindenkinek – van erről saját elképzelése.

Vagy tapasztalati, jók, rosszak, vagy tervei, amiket meglátva frissen született unokáját azonnal el is felejt.

Nehéz megállni, hogy ne adjon tanácsokat, ne tegyen megjegyzést, vagy ne igyekezzen folyton segíteni, természetesen tele jó szándékkal. Persze, hogy rosszul esik, ha ezért hálából megkérik, ne szóljon bele az unokanevelésbe.

Különösen nehéz egyszerre anyósnak és nagymamának lenni, persze nem mindig és mindenkinek.

Néhány évtizeddel ezelőtt azért ez egy kicsit le volt egyszerűsítve – mármint a nagyszülő szerep – komplett minták közül kellett választani, és nem volt improvizáció.

Igen, tudom, ez már a múlté és nem is baj, én csupán azt igyekszem kinyögni, hogy azért a nagyik módszerei és tanácsai is lehetnek jók és alkalmasak arra, hogy megfogadják őket.

A nagyszülőknek meg azt kellene tudomásul venni, hogy előbb utóbb – így, vagy úgy, de eljön az ő idejük és úgyis hozzájuk fordulnak az újdonsült szülők. Higgyék el: rájuk nagyon nagy szükség van!

Léteznek dolgok, amiket csak ők tudnak helyrehozni, csak nekik van türelmük elmagyarázni, és csak ők képesek minden elképesztően vad kérést teljesíteni. Ne igyekezzenek ők is a szülőkhöz hasonlóan a szigorral és követelmények hadával nevelni azt a gyereket, mert elveszítik a bizalmát!

Legyenek az unokák számára a feloldódás és a határtalan szeretet szigete ebben a "sűrű" világban. Persze nem a szülőkkel szemben, hanem a gyerekek mellet. Hagyják a szülőkre, hadd rontsák el ők csemetéjüket, ne akarják meggyőzni őket arról, hogy rossz amit tesznek! Segítsék őket, amennyire lehet úgy, hogy belőlük -a  nagyszülőkből – csak a szeretet látsszon és érződjön, mert mindenkinek erre van a legnagyobb szüksége.

Hát igen. Tudom, hogy ez a legnehezebb, de higgyék el megéri. És erre jó példa vagyok, imádtam a nagyanyámat, mert ő ilyen volt, kedves, türelmes és a szeretet úgy áradt belőle, hogy még most is érzem.

Ja igen, a pofonok a rugó miatt…. Nagyon megijedt szegény. 

Hirdetés Tartalomközi hirdetési hely
Fontos: A CsaládiNet cikkei tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik az orvosi, jogi vagy más szakértői tanácsadást. Panasz, bizonytalanság vagy sürgős helyzet esetén kérj személyre szabott segítséget.
Megosztom Facebookon Küldés e-mailben

Ez is érdekelhet

Ellenőrizd idős hozzátartozód személyijét: augusztus 3-án érvénytelenné válhat, értesítést nem küldenek „Bevittük a kórházba, és pár nap múlva már meg sem ismert” – miért válik zavarttá az idős beteg a kórházban, és mit tehet a család? Külön ambulanciát kellett nyitni a szifiliszes gyerekeknek – a legfiatalabb beteg mindössze kétéves volt Tündéreket nézhetnek vérvétel közben a gyerekek – így csökkentik a félelmet a debreceni klinikán A szerepek utáni időszámítás: A női lét láthatatlan forradalma 50 felett Néha ki kell lépni a digitális világból és visszatérni a sajátunkba Egy szétszórt anyuka 3 szabálya, melyek révén a kacatok 90 százalékától megszabadult Nem mindegy, milyen folyadékkal vesszük be a gyógyszert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük