Dr. Vereczkey Attila meddőségi és endoszkópos specialista segítette a párt az első gyermeke megszületéséhez, így a szakember és a klinika jogásza segítségét kértük ennek a bonyolult jogi és etikai kérdésnek a megértésében.
Hogyan jönnek létre az embriók
A hagyományos lombikbébi program során az első lépés a petefészek stimulációja, ezt követi a petesejtek leszívása, majd megtermékenyítése a reménybeli édesapa spermiumaival. Ezt a folyamatot a párok kérésére, valamint szigorú indikációk alapján akár genetikai vizsgálat is követheti, amely abban nyújt segítséget, hogy a biztosan életképtelen, vagy súlyos kromoszóma-számbeli rendellenességeket hordozó embriók ne kerüljenek beültetésre, és a legjobb esélyekkel induló embriót beültetve csökkenjen a vetélés kockázata is. A korszerű lombikbébi program célja, hogy lehetőség szerint egyetlen, jó esélyekkel induló embrió kerüljön beültetésre az anyaméhbe. Ennek célja az ikerterhességgel járó kockázat csökkentése. A női szervezet gyakran több petesejtet is termel a hormonális stimuláció hatására, ez az oka annak, hogy akár több embrió is lefagyasztásra kerülhet.
Az adott időpontban be nem ültetett embriók kérdésében a párok túlnyomó része könnyen és azonnal tud dönteni, és a legtöbben az embriófagyasztást választják, egy reménybeli későbbi felhasználás érdekében. Ezt a lehetőséget általában azért választják a párok, mertl később újabb gyermeket szeretnének a megszületett mellé, vagy tartanak attól, hogy az adott IVF (közkeletűbb szóval: lombik) program nem jár sikerrel, és a reménybeli édesanyák szeretnék megkímélni magukat a felesleges stimulációs szakasztól – magyarázza Dr. Vereczkey Attila.
A döntés pillanata
Nem minden embrió alkalmas a fagyasztásra, abban az esetben, ha szakmai szempontok alapján az embrió fejlettségi állapota és minősége az értékelési skálán az alsó harmadba tartozik, nem javasolt a fagyasztásuk. A párok a döntés során három lehetőség között választhatnak, dönthetnek a megsemmisítés mellett, felajánlhatják egy másik személynek, illetve elméleti lehetőség az embrió kutatási célokra történő felajánlása is. Magyarországon azonban tudomásunk szerint nem végeznek ilyen kutatást, intézetünkben pedig biztosan nincs ilyen program. A törvényi szabályozás mindenesetre kimondja, hogy a felajánlás szerinti egészségügyi szolgáltató, illetőleg kutatóhely a felajánlott embriót visszautasíthatja, amennyiben a felajánlásnak megfelelő cél szerint alkalmazni a felhasználhatóság időtartama alatt valószínűsíthetően nem tudja, a felhasználásáig azonban a megőrzéséről és tárolásáról köteles gondoskodni. Vissza kell utasítani az adományozás céljából tett felajánlást, ha nem valószínűsíthető, hogy az embrióból egészséges gyermek fejlődhet. – magyarázza Dr. Egri Zsuzsa, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet jogásza.
Amikor a pár útjai külön válnak
Néha az élet úgy hozza, hogy a párnak vannak ugyan lefagyasztott embriói, de személyes, esetleg családi ok miatt, pl. egyikük halála, vagy a házasság, illetve élettársi kapcsolat felbomlása miatt nem kerül sor felhasználásukra, ezért is szükséges előre nyilatkozniuk arról, hogy mit tesznek ebben az esetben. Rendkívül nehéz érzelmi kérdés ez a feleknek, különösen, hogy a döntésre még értelemszerűen a sajnálatosan bekövetkező családi esemény előtt kerül sor. Azért sem könnyű ez a választás, hiszen a párnak már az IVF folyamat során kialakul egy bizonyos kötődése az embriókhoz. Ha a pár férfi tagja életében nem zárja ki, akkor az egyedülállóvá vált nő a párja sajnálatosan bekövetkezett halála esetén is felhasználhatja az embriót. A párok csak közösen rendelkezhetnek az embrióval, akkor is, ha elválnak. Ez alól csak akkor van kivétel, ha a pár egyik tagja kifejezetten lemond a rendelkezési jogáról megfelelő alakiságok között tett írásbeli nyilatkozattal.
Hogyan jöhet létre az embrióadományozás?
A gyakorlatban elhanyagolható azok száma, akik más párok számára felajánlják embrióikat, hiszen a petesejt- illetve spermadonációval szemben a párok sokkal inkább sajátjukénak érzik az embriókat, ezért sokkal nehezebben válnak meg tőlük. Az embrióadományozás hasonló feltételek között lehetséges, mint az ivarsejt adományozás, ingyenes, írásbeli nyilatkozat szükséges hozzá, anonim módon történik a külső jegyek és az egészségi állapot feltüntetésével, és legfeljebb két másik pár veheti igénybe. Az embrió tárolása 5 évig történik az adott intézetben, amely további 5 évvel meghosszabbítható.
Fontos leszögezni, hogy az adományozás végleges, később nem gondolhatják meg magukat az adományozók, vagyis semmilyen módon nem formálhatnak jogot a gyermekre. Ennek biztosítására kétoldalú anonimitást ír elő a törvény, sem az adományozó pár nem ismerheti meg a leendő szülők személyes adatait, sem az embriót fogadó pár nem tudhatja meg az adományozók azonosítására alkalmas adatokat – magyarázza Dr. Egri Zsuzsa.
Összességében az embriók sorsa fontos jogi és etikai kérdéseket vet fel , a döntésben pedig akár a párok vallási hovatartozása is szerepet játszhat.
„Több alkalommal volt rá példa, hogy a párok kifejezetten azt kérték, hogy ne történjen hormonális stimuláció, hiszen nem szerették volna igénybe venni az embriófagyasztás lehetőségét. Ez egy teljesen érthető indok a jövendőbeli szülők részéről, különösen, ha vallásos okok is szerepet játszanak. Ezek a párok úgynevezett spontán ciklusban vehetnek részt, ahol annyi petesejt termelődik, amennyi természetes körülmények között is létrejönne. Elképzelhető, hogy így több ciklus is szükséges a sikeres gyermekvállaláshoz, hiszen nem termelődik annyi petesejt, viszont ezáltal elkerülhetővé válik az embriófagyasztás dilemmája, ami sok jövendőbeli szülő szempontjából fontos szempontot jelent. Ez a döntés nem csak etikai, hanem komoly lelki dilemma is, ezért is tartjuk fontosnak, hogy minden pár pszichoterapeutával is találkozzon a donációs program során, akivel mérlegelheti a lehetőségek előnyeit és hátrányait, és akár további segítséget is kérhet” – magyarázza Dr. Vereczkey Attila.
Forrás: www.versysclinics.com
Fotó: hin255/freedigitalphotos.net
Vetélés és meddőség: véralvadási zavar is okozhatja