Megcsalatva

A szeretőkről persze rendre kiderül, hogy csupán elhanyagolt feleségek, vagy a friss válás után menekülnek az új kapcsolatba. Szerelemről szó sincs, így tehát minden kezdődik elölről. Újabb nők, újabb hódítások. És újabb csalódások.

Erzsiéknél látszólag minden rendben van. Reggel pontban nyolcra a férje viszi a munkahelyére és délután fél ötkor érte is megy. Azt már csak Erzsi közvetlen kolleganője tudja, hogy hetente egyszer kilenc tájban egy másik autó érkezik a ház elé, Erzsi beszáll, irány egy városszéli motel, de legkésőbb háromkor visszatér a munkahelyére.

– Miért csinálod? Rendes férjed van, szép házatok, normális életetek – csodálkozik a kolleganő.

– Nézd, húsz éve minden napunk egyforma – hangzik a magyarázat. – Tökéletes unalom. Munka után bevásárlás, főzés, vacsora, tévézés, alvás. Hétvégenként ez tarkítva mosással, takarítással, családlátogatással. Ha azt kérdezed, mit fogok csinálni 2006. május 7-én, hát pontosan meg tudom mondani. A szeretőm pocsék az ágyban, a férjem ezerszer jobb. De így hetente egyszer van egy kis izgalom, egy kis változatosság az életemben, ami miatt érdemes sminkelni, szépen felöltözni.

Tamás szintén gyakran lép félre. Egyszer megtudta, hogy a feleségének is van valakije. A  pszichiátrián kötött ki, beteggé tette a tudat, hogy megcsalják. Végül kilábalt a lelki válságból, a házasság is megmaradt. Mindezek után ma is gyakran találkozgat más nőkkel.

– Miért teszed? Pontosan tudod, mekkora fájdalmat okozol.

– Nem tehetek róla – válaszol nevetve -, ilyen a természetem.

A fenti történetek nem egyediek, legfeljebb az elhangzó okok, indokok mások. Mindenkinek saját magának kell megadni az őszinte választ, mi vezetett idáig. Mert a történetek csak a felszínt mutatják, és kívülállóként ritkán pillanthatunk mélyebbre.

Vajon miért nem szereti már Pétert a felesége, tett-e valamit Erzsi a házassága elszürkülése ellen, és Tamás tényleg egy javíthatatlan Don Juan?

Popper Péter A belső utak könyvében azt írja, hogy a gyávaság, a megalkuvás is fenntarthatja az együttélést. "Azonban hazugságra nem lehet alapozni tisztességes kapcsolatot: biztosan összeomlik."

És abban is nagy igazsága van Poppernek, hogy sötétben és hidegben sem lehet élni. "Az ember is – mint a növény – arrafelé fordul, ahonnét fény és melegség sugárzik rá."

Mi csalunk? Vagy minket csalnak? Egyszerűbb, ha mindenért a másikat okoljuk, mert
nehéz elismerni, ha hibáztunk.  De előbb-utóbb szembe kell nézni önmagunkkal, s ha
utóbb történik meg, lehet, hogy már jóvátehetetlenül késő lesz.