Hirdetés Partneri kampány helye
Gyereknevelés

Zsebpénzt a gyereknek? – 1. rész

Adjunk? Ne adjunk? Mikortól? És egyáltalán mennyit? És mire jó, ha egy gyerek zsebpénzt kap? A válaszok egy két részes minisorozatban Himer Csilla pénzpedagógustól, a Himer-módszer kidolgozójától, és a Pénzmesék c. pénzügyi nevelést segítő mesekönyv sorozat szerzőjétől érkeznek. És Tőled.

Megosztom Facebookon Küldés e-mailben
Zsebpénzt a gyereknek? – 1. rész

A gyerekeket érdekli a pénz. Mondjon bárki bármit, ez így van. Egy gyerek ugyanis úgy ismeri meg az őt körülvevő világot, hogy érdeklődik iránta, kérdez róla, kipróbálja annak minden alkotóelemét, részletét. Ebbe a világba pedig beletartozik a pénz is. A gyerekeink már kicsi koruktól fogva látják, hogy pénzt használunk. A természetes kíváncsiságuktól vezérelve előbb-utóbb egészen biztosan megkérdezik, hogy ez mi, és mire való.

Mire való a pénz?

A szülők többsége ilyenkor szokta azt mondani, hogy arra, hogy megvegyünk rajta mindent, amire szükségünk van: hogy tudjunk enni, inni, lakni valahol, fűteni, világítani, felöltözni, stb. Magyarul az a legáltalánosabb válasz, hogy a pénz arra való, hogy elköltsük.

Tényleg?

Ebből a magyarázatból ugyanis kimarad a másik oldal: az, hogy meg is kell szerezni a pénzt, meg kell keresni, össze kell gyűjteni, stb. Illetve az is, hogy a gyűjtögetős és a költögetős oldal között ott van a szülő, aki jó fekete doboz módjára csinál ezt-azt, aminek az eredménye az lesz, hogy mennyi pénze marad. Sőt kiterjesztve a fekete doboz fogalmát, még olyanokat is csinálhat, ami befolyásolja az inputot (a bevételek mértékét és rendszerességét), valamint az outputot (a kiadások mértékét és szerkezetét).

Mire való a zsebpénz?

A legtöbb családban arra, amire a pénzről szóló leggyakoribb szülői magyarázat szerint való: elköltésre. A szülők ezért leggyakrabban adnak valamilyen, “zsebpénznek csúfolt” összeget a gyereknek, hogy abból fedezze a kiadásait. És kész.

A másik fogas kérdés az szokott lenni, hogy mennyi pénzt adjanak a gyereknek. Ezt sok szülő elintézi azzal, hogy “Majd ha elfogyott, szólj, és még adok.” (MV? Lefordítom: mi van? – Sorry, a WTF nem az én stílusom.) Megint mások ugyan megállapítanak valamilyen rendszerességet a zsebpénzben – mind időszakosságában, mind összegszerűségében –, ha azonban mégis idő előtt elfogy a pénz, akkor szó nélkül “kiegészítenek”. Újabb variáció, amikor a szülő ad egy hasraütésszerűen megállapított összeget a gyereknek – és ez lehet ugyan rendszeres, de ha nem fedezi a gyerek kiadásait, akkor ez csak állandósult konfliktusforrás lesz a szülő és a gyerek között.

Újabb fontos kérdés, hogy a gyerek mikortól, hány éves kortól kaphat egyáltalán zsebpénzt. Vannak szülők, akik szerint tökfelesleges a gyereknek bármire zsebpénzt adni, hiszen ők úgyis mindent megvesznek neki. Mások adnak ugyan, de csak azért, mert máskülönben a gyerek nem enne semmit a menzakoszton kívül, így meg legalább a büfében tud valamit (édességet és rágcsát…) venni. És vannak olyan szülők is, bár nem túlzottan nagy számban, akik már a számfogalommal nem rendelkező ovisnak is adnak – igaz, azt a malacperselybe, és ott még a gyűjtés motívuma dominál, nem az, hogy a gyerek bevételt szerezzen és/vagy költsön.

Egy 2009-ben, 5300 szülő bevonásával készült felmérés adatai alapján kiderült, hogy a szülők alapvető motivációja a zsebpénzzel nem az volt, hogy a gyerekeiket a pénz használatára, beosztására, megtakarítására neveljék, ami a XXI. században alapfunkciója kellene, hogy legyen a zsebpénznek, hanem az, hogy néhány feladattal kevesebb háruljon rájuk: a gyerek fizessen be, intézzen el helyettük bizonyos dolgokat, hogy így tehermentesítsék az elfoglalt szülőket. Azok a szülők, akik rendszeresen adtak zsebpénzt (a válaszadók 25%-a) sem voltak ezen a téren motiváltabbak, mint a szülők döntő többsége (54%), akik adtak, de nem rendszeresen. Nagyon kevés családban fordult elő, hogy szabályok lettek volna megállapítva a zsebpénzhez (és itt nem arra a szabályra gondolok, hogy a szülő megmondja, hogy mire költheti a pénzét a gyerek – az amúgy is egy elvetélt dolog lenne).

{HASONLOCIKKEK}Mire való a zsebpénz a XXI. században?

Azóta persze lefolyt már néhány km3 víz a Dunán. Sok szülő tanult, de legalábbis olvasott a pénzügyi nevelésről, közben beütött egy válság is, ami sok család egzisztenciáját rázta meg, így a gyerekeknek is más mintákat adnak a szüleik, mint korábban. Ezért itt az ideje, hogy újraalkossunk a zsebpénz fogalmát! Erről a cikk folytatásában lesz szó a jövő héten. Addig is azonban mi is szeretnénk jobban képbe kerülni, hogy mi változott szülői fronton a pénzügyi nevelésben, a zsebpénz kérdésében. Ezért a buxa.hu partnereként országos felmérést készítek a magyar családok zsebpénzt érintő szokásairól, felfogásáról, igényeiről. Segítsd a kutatást, és válaszolj 10 rövid és egyszerű kérdésre. Neked max 5 perc, nekünk óriási segítség!

A kérdőívet itt érheted el: http://www.zsebpenz.buxa.eu

Köszönjük!

Himer Csilla pénzpedagógus és a buxa.hu csapata 

Hirdetés Tartalomközi hirdetési hely
Fontos: A CsaládiNet cikkei tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik az orvosi, jogi vagy más szakértői tanácsadást. Panasz, bizonytalanság vagy sürgős helyzet esetén kérj személyre szabott segítséget.
Megosztom Facebookon Küldés e-mailben

Ez is érdekelhet

Fulladásveszélyes babatermékek tömege az online piactereken, amikből már több ezret eladtak Egyetlen elgurult vízgyöngy ölte meg a 10 hónapos kislányt Amit a képernyő elvesz a gyerekedtől, és észre sem veszed Hogyan fegyelmezzünk szeretettel? – Válaszkereső Pécsi Rita neveléskutatóval Néhány praktikus trükk az elveszett óvodai ruhák ellen A túlzásba vitt bőrápolás kamaszkorban többet árthat, mint használ 115 találós kérdés ovis és iskolás gyerekeknek Az alfa generációs gyerekek többet játszanak online, mint valaha. Hogyan védhetjük meg őket az online ragadozóktól?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük