A fiatalok ma sokkal kevesebb időt töltenek olvasással, és ritkábban járnak moziba, színházba, múzeumba, mint másfél évtizede. Az aktív művelődés egyre inkább a nagyvárosokba és a fővárosba szorul vissza. A Központi Statisztikai Hivatal által végzett reprezentatív felmérés az 1986/87-es és 1999/2000-es évet hasonlította össze.
Az összevetésből kiderült, hogy számottevően nőtt a szabadidő, ugyanakkor ezen belül csökkent a kulturális (színház, hangverseny) és szórakoztató jellegű intézmények (mozi) látogatására fordított idő. A 15-74 éves népesség egészét tekintve az utóbbi 15 évben enyhén csökkent, míg a fiatal, 20 év alatti korosztálynál erőteljes visszaesés érzékelhető. Ők a 90-es évek végén feleannyi időt sem szántak erre a célra, mint a korábbi évtizedben. Észrevehetően nőtt a kulturális élet főváros-centrikussága is.
Az olvasás a nagy vesztes
Erőteljesen – a korábbinak alig háromnegyedére – esett vissza az olvasással töltött idő. Különösen nagymértékű a csökkenés a fiatalabbak és általában az alacsony iskolai végzettségűek körében. A 15-19 éves férfiak – napi átlagban – fele annyi (37 perc helyett 17), a nők a kétharmadnyi időt (36 perc helyett 21) fordítanak olvasásra. Ez a tevékenység érezhetően kiszorul a fiatal generációk életéből. Tovább nőtt az egyes iskolázottsági rétegek közötti különbség. Az olvasás térvesztése egyaránt jellemző a városokban és a falvakban.
A televíziózás nyert teret leginkább. Az erre fordított időnél 53 százalékos növekedés figyelhető meg. Jelenleg naponta átlagosan 160 percet tévézünk, vagyis a teljes szabadidő 58 százalékát a képernyő előtt töltjük. Nem túlzás azt állítani, hogy a tévézés fokozatosan kiszorítja az egyéb szabadidős tevékenységeket.
Eltűnt egy 11 éves kislány Oroszlányból – a rendőrség a lakosság segítségét kéri