Jackie Fox 2015 októberében hunyt el, két évvel azután, hogy megállapították nála a petefészekrákot. Évtizedeken át használta a Johnson&Johnson által gyártott tusfürdőket és hintőport, nevelt fia szerint ezek már olyan természetes kellékek voltak a fürdőszobájukban, mint a fogkefe és a fogkrém. Az asszony mindig is hűségesen ragaszkodott ehhez a márkához.
Később Fox azt állította, hogy a betegségének kiváltó oka az általuk forgalmazott babahintőpor volt, melyet intim higiéniás célokra használt. Beperelte a céget, halála után pedig a fia, Marvin Salter vette át a felperesi szerepet.
A szomorú történet ezután megdöbbentő fordulatot vett, a Missouri-i bíróság ugyanis a felperesnek adott igazat, és 72 millió dolláros kártérítést ítélt meg a halott nő családja számára.
Ez csak egy abból az 1200 perből, melyek jelenleg is folyamatban vannak a Johnson&Johnson és elégedetlen fogyasztók között, a vád pedig minden esetben az, hogy a cég nem tájékoztatott az esetleges veszélyekről. E perek között Fox esete volt az első példa arra, hogy pénzbeli kártérítést ítéljenek meg egy családnak.
Sokan vitatták a döntést, attól tartva, hogy ez az eset egy valóságos pereskedési lavinát indít majd el. Nora Freeman Engstrom jogászprofesszor szerint a Johnson&Johnson egyértelműen fellebbezéshez fog folyamodni, az pedig nem valószínű, hogy a másodfokú bíróság jóváhagyjon egy ekkora összegű kártérítést.
A meglepő ítélet egy nagyon fontos kérdést vet fel: vajon tényleg rákot okoz a hintőpor? A téma a szakértőket, kutatókat is megosztja.
Mit tartalmaz a hintőpor?
A zsírkő egy szilíciumból, magnéziumból, oxigénből és hidrogénből álló ásvány. Hazánkban is bányásszák Nyugat-Magyarországon, a felsőcsatári bányában, melyet 1950-ben nyitottak meg. A bánya rendkívül szilikózis-veszélyes: ez egy tüdőbetegség, mely a tüdő heges átalakulásával jár, és azoknál fordul elő, akik tartósan lélegeznek be szilícium-dioxidot. Az apró kristályok eljutnak egészen a léghólyagocskákig, innentől pedig reakciók sorozata indul be, melynek a vége (évek alatt) a tüdő átalakulása, nehézlégzés, légszomj, és esetleg szívelégtelenség is lehet. A kialakult betegségre nincs gyógymód, maximum a tüneteken lehet enyhíteni.
Amikor először kezdtek el hintőport gyártani, az összetevők között szerepelt a zsírkő, vagy más néven talkum: széleskörűen alkalmazták a testápolási és kozmetikai termékek, hintőporok gyártása során, mivel felszívja a nedvességet.
Később felmerült, hogy a zsírkő bizonyos fajtái esetleg azbesztet tartalmaznak, ami belélegezve köztudottan rákkeltő hatású. A feltevés 1970-ben bizonyítást is nyert, így akkor az összes gyártó kivonta termékeiből a zsírkő ezen fajtáját – áttértek helyette a kukoricakeményítő használatára, ami sosem került összefüggésbe a rákkeltő anyagokkal, valamint az azbesztmentes zsírkőre.
Ez utóbbit – az azbesztmentes zsírkőt – használja a Johnson&Johnson a mai napig, csakúgy, mint a legtöbb angol hintőporgyártó is. Úgy gondolták, hogy ez teljesen biztonságos.
Ám időközben elkészült néhány tanulmány, mely arra az eredményre jutott, hogy petefészekrákhoz vezethet, ha a női nemi szerv tájékán alkalmazzák. A tudósok figyelmeztettek: a szemcsék eljuthatnak a petefészekig, ott irritációt és gyulladást okozhatnak, így növelik a rák kialakulásának kockázatát.
Mielőtt ezt tényként kezelnénk, és azzal zárnánk le a kérdést, hogy rákot okoz, tudnunk kell, hogy a szakértők nincsenek egységes állásponton a témában. Egyes kutatók szerint ez az elmélet hibás, mivel már nagyon sokan használták a fent említett célokra a hintőport, mégsem alakult ki mindenkinél petefészekrák.
Akik szerint nincs összefüggés
A témában több szakértő is megszólalt már, Dr. Ahmed Ismail nőgyógyász így nyilatkozott arról a kijelentésről, hogy a zsírkő okozta Jackie Fox halálát: "Ez nagyon tudománytalan érvelés. Képtelenek vagyunk kideríteni a petefészekrák valódi okait. Bárki is hozza összefüggésbe a hintőporral, ez csupán tévedés. Egyszerűen nem mondhatjuk ki, hogy tudjuk, hogy van összefüggés a hintőpor és a petefészekrák között."
Egy petefészekrákról készült, kiterjedt tanulmány szintén nem említ ilyen felfedezést, a zsírkő kérdése még csak fel sem merül. Az azonban tény, hogy még nagyon keveset tudunk a petefészekrákról – ez az 5. leggyakoribb ok a rákkal összefüggő betegségek között, de senki nem ismeri a kialakulásának pontos okát, és szűrővizsgálat sem létezik rá. A tudomány eddig mindössze néhány tényezőt tudott csak meghatározni, aminek bármilyen szerepe lehet a rák kialakulásában, vagy elkerülésében:
- Nagyobb kockázatnak vannak kitéve azok a nők, akiknél a BRCA-gén mutálódik (ezek a gének felelősek az emlősejtek egészséges működéséért, ám előfordulhat, hogy mutálódnak – öröklődés, vagy környezeti hatások miatt. Ebben az esetben nagyobb az esély többek között a petefészekrák kialakulására is)
- Az 50 év feletti nőknél nagyobb eséllyel alakulhat ki petefészekrák
- A fogamzásgátló szedése, illetve ikrek kihordása csökkenti a rák kialakulásának kockázatát.
Miért került a figyelem középpontjába a zsírkő?
Ha nincs semmilyen bizonyíték arra nézve, hogy a zsírkő okozta a nő halálát, akkor miért merült fel egyáltalán a kérdés, hogy rákot okozna?
Tracie Miles szakértő szerint (aki szintén rendszeresen hangot ad véleményének, miszerint nincs rá bizonyíték, hogy bármilyen összefüggés lenne a hintőpor és a rák kialakulása között) talán az történhetett, hogy egyszer egy petefészekrákos nő petevezetékében találtak egy kis lerakódott zsírkőt, és mivel annyira kétségbeesetten keresik a rák kialakulásának okát, megszületett a feltevés, ebből az egy esetből kiindulva.
Az eltérő szakértői vélemények között nekünk, egyszerű felhasználóként nehéz kiigazodni.
Nem könnyíti meg a döntést a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) sem, az ő álláspontjuk a következő: a ma használatos zsírkő nem sorolandó a rákkeltő anyagok közé – belégzés esetén. Azonban a női nemi szerv környékén alkalmazva esetleg rákkeltő lehet.
Furcsa dolgok a Johnson&Johnson körül
Mindenképp elgondolkodtató a tény, hogy több, mint ezer peres ügye van a világ egyik legnagyobb kozmetikai és babaápolási szereket forgalmazó cégének. Többek között az a vád is érte már őket, hogy a Nincs Több Könnycsepp (No more tears) nevű babasampon szintén rákkeltő összetevőket tartalmaz.
2009 májusában a Kapmány a Biztonságos Kozmetikumokért (Campaign for Safe Cosmetics) elkezdte sürgetni a vállalatot, hogy vonja ki a vitatott összetevőket a babák és felnőttek számára készült termékekből is.
3 évnyi petíciók, negatív reklám és egy bojkottálási fenyegetés után a társaság 2015-ben végül beleegyezett az 1,4-dioxán és a formaldehid kivonásába – mindkettő valószínűleg rákkeltő anyag.
A Fox-ügy és a 72 millió dolláros kártérítési összeg kiszabása után Carol Goodrich, a Johson&Johnson szóvivője közölte: visszautasítják a vádakat, és bár együtt éreznek a családdal, meggyőződésük, hogy több évtizedes kutatások bizonyítják a hintőpor biztonságosságát.
Ennek élesen ellentmond azonban egy bizalmas feljegyzés 1997-ből – melyet a felperes ügyvédje szerzett meg -, ami egy titkos, cégen belüli levelezés része volt. Ebben a Johnson&Johnson egyik orvosi tanácsadója így fogalmazott:
"Tagadni az összefüggést a hintőpor intim higiéniás használata és a petefészekrák kialakulása között olyan lenne, mintha tagadnánk a dohányzás és a tüdőrák közti kapcsolatot."
Ez az 1997-es feljegyzés végül olyannyira fontos bizonyítékká vált, hogy éppen erre hivatkozva ítélték meg a Fox-ügyben a hatalmas összegű kártérítést.
Ha ez igaz, akkor miért védi magát a cég "több évtizednyi kutatással" és "biztonságos alkalmazással"? A per végén a Johnson&Johnson nem ismerte el felelősségét, továbbra is kitartottak a véleményük mellett, miszerint nincs összefüggés a betegség kialakulása és az általuk használt anyag között.
Mit mondanak az orvosok?
A többség továbbra sem kezeli bizonyított tényként a zsírkő rákkeltő hatását, sőt, hevesen tagadják azt. Ám Dr. Ahmed Ismail nőgyógyász mégis azt tanácsolja, hogy a nők ne használjanak hintőport a nemi szervükön. Na nem azért, mert petefészekrákot okoz, hanem azért, mert bekerülhet a méhnyakba és a méhbe, medence- és hüvelyi fertőzéseket, gyulladást okozhat, ez pedig meddőséghez vagy krónikus medence-fájdalomhoz vezethet.
"Igazán szükségtelen a hintőpor használata. Egyes nők azt gondolják, hogy kiszárítja azt a területet, de nem fogja. Csak gyulladást okozhat, ezzel pedig kiteszi a szervezetet a fertőzések támadásainak" – mondja.
Clare Byam-Cook, volt szülésznő és babaszakértő hozzáteszi, hogy a szülőknek sem kellene hintőport használniuk babájukon – nem azért, mert rákot okoz, hanem egyszerűen csak felesleges. "Régebben a babákat mindenhol behintőporoztuk, de ez csak kidobott pénz volt. A babák nem igényelnek semmilyen testápolót, krémet, olajt, egészen addig, amíg rendesen meg vannak fürdetve és alaposan megszárítva. Ellentétben velünk, idősekkel, az ő bőrük tökéletes és semmire nincs szükségük. Nem igényelnek hintőport, akkor miért használnánk?"
Az angol szakértők ezzel zárják a témát. Szerinted ki mond igazat? Miért védenék ilyen elszántan a Johnson&Johnsont és termékeit olyan kutatók, akik (elvileg) nem érintettek az ügyben? Ugyanakkor miért tagadja a felelősségét a cég, ha már 1997-ben tudomásuk volt a zsírkő és a rák közötti összefüggésről? És ezután miért állítják a tudósok, hogy még sincs kapcsolat a két dolog között?
Egyre több a kérdés, a válaszok között pedig nehéz eligazodni, az orvosok tanácsát mindenesetre érdemes megfogadni: a hintőpor nem való a női nemi szerv környékére – egyrészt azért, mert hatástalan, másrészt azért, mert esetleg rákkeltő lehet.
Ellenőrizd idős hozzátartozód személyijét: augusztus 3-án érvénytelenné válhat, értesítést nem küldenek