Anyaság és munkaügyek I. – Várandósság

Megjegyzés: A felmondási védelem a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés időtartamára is fennáll [MT 138. § (5) c)].

Tilos a munkavállalót terhesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzésére, illetve erről szóló igazolás bemutatására kötelezni, kivéve, ha erre a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése körében, jogszabály előírása alapján kerül sor [MT 77. § (2)].

Próbaidő letöltése alatt – mivel a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti [MT 81. § (3)] – sajnos a munkáltatónak joga van a friss kismamát elküldeni.

Rendkívüli felmondással továbbra is joga van a munkáltatónak a munkavállalót elküldeni, azonban ezt csak szándékos vagy súlyosan gondatlan kötelezettségszegés, vagy munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartás miatt teheti [MT 96. §].

A határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg, tehát a szerződés esetleges várandósság alatti lejártakor a rendes felmondásnál érvényes felmondási védelem nem vehető igénybe [MT 88. §]. (Ettől eltérően is megszüntetheti a munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát, ekkor azonban a munkavállalót egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresete megilleti.)

Jogellenes megszüntetés esetén

Ha egy, a fentiek alapján felmondási védelmet élvező munkavállalót mégis elbocsát a munkáltatója, a munkavállaló érdeke, hogy Munkaügyi Döntőbírósághoz forduljon. A perindítás tárgyi költségmentes, azaz ingyenes. A keresetlevelet a kézhezvételtől számított 30 napon belül kell beadni a munkáltató telephelye szerint illetékes munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi per gyorsabb, mint a polgári peres eljárás, az első tárgyalás időpontját általában sokkal hamarabbra kitűzik, mint a polgári peres eljárásban tapasztalt gyakorlat.

Ha a bíróság megállapítja a jogellenes felmondás tényét, a munkavállalót – kérelmére – eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni [MT 100. § (1)].

A munkáltató kérelmére a bíróság mellőzheti a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve, ha a munkavállaló továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el [MT 100. § (2)].

Ha a munkavállaló nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését,

• ha bíróság a munkáltatót a munkavállaló legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi [MT 100. § (4)],
• a munkaviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg [MT 100. § (5)].

A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét (egyéb járandóságait) és felmerült kárát.

Jó tanács: Ha a munkavállaló a per alatt végig passzív táppénzen volt, akkor elmaradt munkabér nincs. Ha a bér több, mint a táppénz, és épp anyagilag megengedheti magának, akkor használja ki, hogy táppénzt 6 hónapon belül is lehet utólag igényelni. Tehát ha pert nyert, akkor ne is nyújtsa be a táppénzigényt, addig meg ne hangoztassa, hogy táppénzen van.

Nem kell megtéríteni a munkabérnek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült. A munkavállalót, ha munkaviszonya nem rendes felmondással szűnt megilleti a felmentési időre [MT 93. §] járó átlagkeresete és a rendes felmondás esetén járó végkielégítés is [MT 100. § (6), (7)].

Kedvezmények és munkaköri könnyítések a várandósság alatt

Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára, ilyenkor a munkavállaló részére távolléti díj jár [MT 107. § d)].

A nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény bemutatása alapján – az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. Az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges, és ilyenkor a munkabére nem lehet kevesebb előző átlagkereseténél, amely megilleti akkor is, ha áthelyezése: rövidebb munkaidejű munkakörbe, vagy ha éjszakai beosztással járó munkakörből más munkakörbe, több műszakos munkakörből egy műszakos munkakörbe történt.

Ha a munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő munkakört biztosítani, akkor a nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, és erre az időre részére az állásidőre járó munkabért kell folyósítani. [MT 85. §]

Nem kötelezhető beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a gyermekét egyedül nevelő férfira is [MT 105. § (3)].

Rendkívüli munkára [MT 127. § (6)] és éjszakai munkára (a huszonkét órától hat óráig végzett munka) [MT 121. § (1)] nem vehető igénybe

• a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig,
• a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig.

A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló – gyermeke egyéves korától négyéves koráig – csak beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkára [MT 127. § (7)].

A munkaviszonyban álló terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen [MT 138. § (1)]. A megkezdés időpontját a kismama is eldöntheti, tehát akár a szülés napjáig is dolgozhat. A szülési szabadság időtartama minimum 6 hét.

A gyermek megszületése körüli juttatásokról és társadalombiztosítási ellátásokról itt található részletes tájékoztatás:

A cikk II. része a munkába állás előtti tudnivalókról itt olvasható.

Fotó: helmutli: Glück