Mit vizsgál az EKG berendezés?
„Ha a szív működéséről szeretnénk pontos képet kapni, akkor elektrokardiográfia (röviden EKG) vizsgálatot végzünk”– tudjuk meg a kardiológustól. A szív összehúzódása elektromos inger hatására jön létre. Ez az inger a szinusz csomóból indul el, majd a szív ingerületvezető rostjain keresztül a szívizomsejtekhez jut. Az EKG diagnosztikai rendszere ezt az elektromos jelenséget, elektromos aktivitást vizsgálja négy végtagi és 6 mellkasi elektróda segítségével. Mivel minden elvezetés külön szögből látja a szívet, ez a több irányból történő megfigyelés átfogó képet ad szív elektromos működéséről. Megfigyelhető a segítségével, hogy szabályos –e az ingerület útja, van –e benne elakadás, vagy egyéb zavar. Terheléses EKG vizsgálat során ezeket az impulzusokat terheléses alatt figyelik, mert egyes szívbetegségek csak ilyen körülmények között mutatkoznak meg.
Idejében kiszűri a még tüneteket nem okozó elváltozásokat
Terheléses EKG vizsgálat elvégzésére azért van szükség, mert néhány szívbetegség nyugalmi helyzetben nem, csak terhelés alatt mutatkozik meg. Terhelésre jelentkező mellkasi fájdalom esetén (effort angina pectoris) ez az elsődleges vizsgáló módszer. Ezzel a teszttel mérhető fel, hogy a koszorúerek fokozott oxigén igény mellett képesek-e megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak. Az is kiderül, hogy oxigén hiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál. Jelentkezik–e mellkasi fájdalom, nehézlégzés. Feltérképezhető, hogy van-e ingerület vezetési és ingerképzési zavar, ritmuszavar. Ezen keresztül meghatározható a mellkasi fájdalom oka, a szív terhelhetősége, funkcionális kapacitása, a szív vérellátása, a fellépő ritmuszavarok háttere. Számos esetben, a terheléses EKG vizsgálat során derül fény bizonyos szívbetegségre, így teszi lehetővé, a szívproblémák korai felfedezését és kezelését.
Hogyan zajlik terheléses EKG vizsgálat?
A vizsgálat biztonságos elvégzését szolgálja, hogy csak úgy és olyan helyen végezhető el a terhelés, ahol minden tárgyi és személyi feltétel adott az esetleges szövődmények azonnali elhárításához. „Terheléses EKG-t csak gondos előkészületek elvégzése után végzünk. Ennek érdekében alaposan megvizsgáljuk a pácienst, tájékozódunk a panaszairól, átnézzük előző leleteit, informálódunk a szedett gyógyszereiről, esetleges társbetegségeiről” ¬– tájékoztat a vizsgálat menetéről dr. Vaskó Péter, kardiológus főorvos. A terheléses EKG vizsgálat különböző ergométereken, tehát kerékpáron vagy futópadon, illetve evezőspadon történik. „A vizsgálat előtt elsőként meghatározzuk azt a kornak és egészségi állapotnak megfelelő pulzus számot, a maximális vérnyomás értéket, és azt a teljesítményt, amelyet a páciens a terhelés alatt fokozatosan fog elérni. Ezután EKG elektródákat csatlakoztatunk a mellkasra, vérnyomásmérőt helyezünk a páciensre, így monitorozzuk folyamatosan a szívritmust, a vérnyomást, a pulzusszámot. Közben olyan szubjektív tünetekre is rákérdezünk, hogy van –e mellkasi fájdalma, légszomja a páciensnek és bírja –e a terhelést. Az EKG hullámok elemzése és a páciens visszajelzései alapján állítjuk fel a pontos diagnózist” – folytatja a vizsgálat ismertetését dr. Vaskó Péter, kardiológus főorvos. A terhelés addig tart, amíg a vizsgált személy eléri az előre megszabott pulzusszámot. Ha közben a páciensnél rosszullét jelentkezne, a kezelőorvos a vizsgálatot befejezi.
Kinek, milyen esetekben javasolt a vizsgálatot elvégeztetnie?
„Ha nehézlégzést, heves szívdobogásérzést, mellkasi fájdalmat tapasztalunk, melyek először terhelésre, majd az elváltozás súlyosságának előrehaladásával nyugalomban is jelentkeznek, feltétlenül jelentkezzünk terheléses EKG vizsgálatra. Ez az egyik alapja, a szív állapotát javító, illetve helyreállító kardiológiai kezelés megválasztásának ” – javasolja dr. Vaskó Péter, kardiológus főorvos. A vizsgálat elvégzése azoknál is kiemelten fontos, akik már elmúltak 40 évesek és nincsenek ugyan panaszaik, viszont a rizikócsoportba tartoznak (magas a vérnyomásuk, túlsúlyosak, cukorbetegek, családi halmozódás figyelhető meg). Egyes szív- és érrendszeri megbetegedések ugyanis csendesen, alattomosan alakulnak ki és addig nem okoznak panaszokat, amíg az erek szűkülete olyan mértékű nem lesz, hogy jelentősen károsodik a vérkeringési funkció és az oxigénellátás. Ez viszont a szívizom elhalásához és szívinfarktushoz, illetve hirtelen szívhalálhoz vezethet. Azért is van kiemelt jelentősége a magas kockázatú, panaszmentes páciensek rendszeres kardiológiai kivizsgálásának, és a betegség kiszűrésének, mert a megfelelő időben elkezdett terápiával a súlyos egészségkárosodások, illetve az életet veszélyeztető állapotok elkerülhetők.
Forrás: Kardioközpont
Fotó: Helge V. Keitel/flickr
Ellenőrizd idős hozzátartozód személyijét: augusztus 3-án érvénytelenné válhat, értesítést nem küldenek