Valamivel több, mint 5 millióan vannak, szinte mindig ott találjuk őket a világ legboldogabb országainak első helyezettjei között. Észak-Európában élnek, keveset hallani róluk, de ha mégis, akkor a pozitív hírekben szerepelnek. Boldogok, kiegyensúlyozottak, szeretnek bringázni, enni viszont hozzánk képest kevésbé.
Igen, ők a dánok. A forró nyarat nem ismerik, ahogy a hideg telet sem. Lakhelyükön az esős napok száma 170 körüli, mégsem szomorkodnak. Odafigyelnek gyermekeikre, családjukra, otthonaikat harmónia jellemzi.
Mi a dán titok? Hogyan lesznek a kicsikből boldog és kiegyensúlyozott felnőttek? A válasz a gyereknevelésben keresendő. Csak talpraesett, ép lelkivilágú gyerekből lesz ugyanilyen felnőtt. Repüljünk hát most el Dániába, lessünk bele harmonikus világukba és gyereknevelési módszereikbe!
A dán gyereknevelés
Mindenekelőtt fontosnak tartom megemlíteni, hogy emberszámba veszik a gyerekeket. Ez az alapja mindennek. Mit csinálnak még másképpen? Nem kerülik az őszinteséget, sőt, ez az egyik alaptulajdonságuk. Nem tüntetik fel rózsaszínben azt, ami sosem volt az, nem körítenek mézes-mázas külsőt egy szomorú történet köré, hogy jobb színben tüntessék fel azt.
A gyerekek tudják, hogy nem minden szép és jó, pici korban megismerik a valóságot. Ha Andersen meséire gondolunk, láthatjuk is: ezek a mesék sem végződnek mindig „hepiend-del.”
Az, hogy a gyermek reális képet kap, nem csak az egyoldalú, mindig tökéleteset, képessé teszi őt arra, hogy érzelem-gazdaggá váljon, jól tudjon reagálni a különféle helyzetekre. Nem éri váratlanul semmilyen esemény, legyen az pozitív vagy negatív.
„Hygge”, a dán szokás
A „hygge” jelentése „meghittség”. Ez a szó viszont több ennél. A dánok azon szokását nevezik így, amikor a problémáikat az otthonuk ajtaján kívül hagyják, és igazi, minőségi időt töltenek együtt. Ilyenkor egymásra figyelnek, játszanak, zenét hallgatnak, vagy csak egy üdítő mellett beszélgetnek. Ez a szokás jelen van a mindennapjaikban, nem csak évi egy-két alkalommal tesznek így. Ugye, nincs ebben semmi ördöngösség? Mennyivel harmonikusabb napjaink lehetnének, ha mi is szánnánk egymásra legalább hetente egyszer ilyen minőségi, meghitt perceket, órákat.
A játék szabályai
Igazándiból az a szabály, hogy nincs szabály. A dánok hagyják gyerekeiket játszani, nem osztják be idejüket, még az iskolában is fontos a játékosság, a játszva tanulás. Olyan feladatokat kapnak a gyerekek, amelyekben figyelembe veszik az egyéni képességeket, hagyják, hogy egyedül jöjjenek rá a dolgokra. Így örömüket lelik az egész tanulásban, saját ütemükben tudnak fejlődni.
Attól függetlenül, hogy a szülők a realitás talaján mozognak és nevelik gyermekeiket, kerülik a negatív megnyilvánulásokat, a problémákban a megoldást keresik, és arra helyezik a hangsúlyt. Úgy vélik, arra kell fókuszálni, ami megy, nem pedig arra, ami nem. Einstein jut eszembe ilyenkor:
„Mindenki zseni. De ha egy halat az alapján ítélsz meg, hogy tud-e fára mászni, akkor egész életében hülyének fogja érezni magát.”
Ha a gyereknek épp valamilyen problémája van az iskolában, akkor a kedvenc óráiról beszél neki a szülő, a jó emlékeket idézi fel. A gyerek megtanul ezáltal pozitívan gondolkozni.
Mit tanulnak még a dán gyerekek?
Ha azt szeretnénk, hogy gyermekünk tisztelettudóvá váljon, ne lépje át a határokat, nekünk is így kell viselkednünk, példát kell mutatnunk – a dánok nagyon odafigyelnek erre.
Nem használnak fenyítést, testi bántalmazást (mely tilos is Dániában), mégis tudják a gyerkőcök, hogy mit szabad és mit nem. Feszült légkörben nem lehet gyereket nevelni, ezért a szülők sem lépik át a határokat. Ha idegesek, megvárják, míg lenyugszanak, hiszen forró fejjel, kiabálva nem sok jót érnének el.
A dán szülők nagy bizalmat adnak gyermekeiknek. Ha nincs veszély, hagyják, hogy bizonyos szituációkat a gyerek saját maga oldjon meg, hogy szembe tudjon nézni egyedül is a kihívásokkal. Ettől sokkal magabiztosabb felnőtté válnak majd.
Empátiára nevelnek, így a gyerekek nem csak saját, hanem mások érzéseire is tudnak figyelni, tiszteletben tartani, segíteni, ha szükséges.
Azt gondolom, hogy példamutató a dán nevelési módszer, s tanulhatnánk tőlük. Itthon egyre inkább azt látom, hogy nincs meg az egyensúly, kevés idő jut egymásra, még kevesebb a gyerekre. Sokat dolgozunk, meg kell felelni a munkahelyen, jól kell teljesíteni. Fontos a munka, mert szükség van pénzre, de legyen a család fontosabb, hiszen ők veled vannak bajban, boldogságban. A gyereket pedig ti terveztétek, ti akartátok. Neveljétek hát, figyeljetek rá, szeressétek! Kerüljön fel a mi kis hazánk is a legboldogabb országok közé!
Sorozatunk eddigi részei:
- Szüleik ölelő karjában nőnek fel – Bali, ahol mindig kézben tartják a babákat, akik sosem sírnak, csak mosolyognak
- Miért olyan boldogok a tibeti gyerekek? – Bölcsességek, gyereknevelési módszerek egy tibeti édesapától
- Szabad játék, dicséret, együttlét öröme: a dán gyerekek a legboldogabbak a világon
- Életrevaló és magabiztos dán fiatalok – Hogyan nevelik gyermekeiket a világ egyik legboldogabb országában?
- Mélyen tisztelik a szüleiket felnőttkorban is – így nevelik gyermekeiket a romák
- Csokit is ehetnek reggelire – 6 ok, amiért a holland gyerekek a legboldogabbak
- 4 évesen kezdik az iskolát, sosem fáznak és egész nap ehetnek sült krumplit – az angol gyereknevelés titkai
- 7 okos módja a gyereknevelésnek – tanuljunk a zsidó kultúrából!
- Ahol nincs kiabálás, se büntetés, mégis tisztelettudóak a gyerekek: a japán gyereknevelés titkai
Fulladásveszélyes babatermékek tömege az online piactereken, amikből már több ezret eladtak