A csütörtökön Budapesten megnyitott kínai iskola csak színesítette a Magyarországon működő nemzetiségi vagy idegen nyelvű közoktatási intézmények palettáját. Az Oktatási Minisztérium legfrissebb statisztikája szerint csaknem ezer nemzetiségi nyelven (is) oktató óvoda, általános és középiskola működik. Az ilyen általános iskolába járó gyerekek közül messze a legtöbben – több mint negyvenezren – német kisebbségi nyelvű intézménybe járnak. Két-három ezer diák szlovák vagy horvát iskola tanulója, kisebb számban vannak román, szlovén, szerb iskolák is.
Különösen a német nemzetiségi iskolákra jellemző, hogy azokba általában nem csak az adott kisebbséghez tartozók járnak, a szülők előszeretettel íratják be gyermekeiket ide a hatékonyabb nyelvtanulás érdekében. Az elmúlt tíz évben is leginkább a német tannyelvű iskolák számának növekedésének köszönhetően nőtt a hivatalosan a kisebbségi oktatásban tanulók száma. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy a valamely nemzetiséghez vagy etnikai kisebbséghez tartozó diákok a népességen belüli arányukhoz képest kisebb mértékben választják az ilyen intézményeket. A kilencvenes évek végére a nemzetiségi oktatás összetétele is átalakult.
Folyamatosan növekszik a két tannyelvű, illetve a nyelvoktató programokat vállaló iskolák száma. Népszerűek például azok az iskolák, amelyeket általában államközi szerződés révén valamelyik külföldi ország működtet. Tizenkét ilyen intézmény található a fővárosban, közülük hat angolszász, négy német nyelvű, egy francia és egy bolgár iskola van. A Budapesti Német Általános Iskola és Gimnáziumba járó diákok ugyanazt sajátítják el, mint a Németországban tanulók, de a hazai diákoknak természetesen meg kell felelniük anyanyelvükön is a magyar érettségi követelményeknek.
forrás: magyar hírlap
Eltűnt egy 11 éves kislány Oroszlányból – a rendőrség a lakosság segítségét kéri