Montessori újításai
Montessori bevezetett nem egy olyan újítást, amelyek ma már természetesek minden óvodában. Tőle származik az ötlet, hogy az intézményekben a kicsik méreteihez igazított berendezési tárgyak legyenek megtalálhatóak, és ő fejlesztett ki több, ma is alapvetőnek számító gyermekjátékot, mint például a formabedobó.
Kapcsolódó cikkünk: Hogyan formálja a gyerekeket a szülők viselkedése? – Maria Montessori 17 fontos gondolata a nevelésről
Noha Montessori egészen a középiskola végéig kidolgozta a módszerét, hazánkban jobbára csak az óvodában és az általános iskolában alkalmazzák ezt a fajta pedagógiát. Az így oktató intézményekben a napirend és a tanórák felépítése több ponton eltér a megszokottól. A gyerekek életkor szerint vegyes csoportokban tanulnak, ám a lassabban haladók külön segítséget is kapnak, hogy utolérhessék a kortársaikat.
Montessori-napirend
A reggel beszélgetőkörrel indul, ezt tanulási és pihenési blokkok váltják. A pedagógus nem irányítója, inkább csak szervezője a folyamatnak: kiosztja a napi és heti feladatokat, amelyeket aztán ki-ki a saját tempója szerint végezhet el, gondoskodik róla, hogy minden eszköz szemmagasságban a gyerekek rendelkezésére álljon, szükség esetén válaszol a kérdésekre és támogatást nyújt. Alsó tagozatban könyvek és egyéb szemléltető eszközök segítik a tanulást, ezeket egészíti ki felsőben a számítógép és az internet.
Noha a gyerekek óra közben szabadon mozoghatnak, nincsenek padokba kényszerítve, mégsem fullad a folyamat anarchiába. Minden eszköznek megvan a maga helye, ahová használat után vissza is kell tenni, és bár a tanulók nagyfokú szabadságot élveznek, az antiszociális viselkedés, az agresszió szigorúan tilos.
Montessori értékelés
Jutalmazás és büntetés nincsen, ahogyan év közben osztályzás sem. A pedagógus szóban, négyszemközt jelzi, ha úgy érzi, több erőfeszítésre lenne bizonyos területeken szükség. Év végén kétféle bizonyítványt osztanak ki, egy Montessorit és egy hagyományosat. 7-8-ban azonban már szükséges a megszokott módszerek bevezetése is, egyre jellemzőbb lesz a frontális munka (amikor a tanár magyaráz, a diák hallgatja), nagyobb hangsúly helyeződik a tárgyi tudás elsajátítására. Mivel a Montessori-pedagógia csupán módszereiben szakít a megszokott úttal, tartalmilag a Nemzeti Alaptantervet követi, az ilyen intézményekben végzett nyolcadikosok sikerrel állják meg a helyüket később bármilyen középiskolában. A tapasztalatok szerint nem szokta őket megviselni a váltás, könnyen beilleszkednek a másfajta rendszerbe.
Olvass tovább a módszerről: Állami kontra alternatív iskolák. Melyiket válasszam? – Alternatív iskolák bemutatása
Ezekben az intézményekben nagy hangsúlyt fektetnek a tanuláson kívül más területeken is az önálló munkavégzésre. Ezt szolgálja az óvodában, az állami intézményekben is elterjedt napos-rendszer, amelynek keretében minden nap más kisgyerek segít az étkezések lebonyolításában. Később az iskolában az osztály minden tagjának megvan a maga feladata, amellyel segít rendben tartani a környezetet.
A speciális nevelési igényű gyermekek szülei számára külön égető kérdés szokott lenni, hogy milyen iskola fogadná őket. A tapasztalatok szerint a Montessori módszer azoknak a gyermekeknek megfelelő, akiknek nincs súlyos viselkedési zavaruk, így a Down-szindrómások, a látás- és mozgássérültek kiválóan integrálhatóak ezekbe az osztályokba.
Kapcsolódó cikkünk: A korai fejlesztés módszerei
Hazai Montessori-intézmények
A hazánkban működő állami- és magánfenntartású Montessori-intézmények listája a Montessori Egyesület honlapján érhető el: http://www.montessori.hu/rolunk/tagok
Fulladásveszélyes babatermékek tömege az online piactereken, amikből már több ezret eladtak