A történet 1994-ben, egy téli estén kezdődik, amikor Chris Kraus és férje, Sylvère Lotringer vacsorázni indulnak Sylvère egyik ismerősével, Dickkel. A filmrendező Chris és egyetemi professzor férje ekkor már tíz éve házasok, kapcsolatuk sokkal inkább intellektuális, semmint fizikai alapokon nyugszik. Épp ezért a nőre elemi erővel hat a felismerés, hogy Sylvère kollégája minden kétséget kizáróan flörtöl vele a vacsoraasztalnál. Másnap beszámol férjének az este tapasztaltakról, és arról, hogy úgy érzi, ő maga is vonzódik Dickhez, mire Sylvère – legyőzve kezdeti féltékenységét – meggyőzi Christ, hogy gondolatait fogalmazza meg egy levélben, amit aztán elküld Dicknek. Sőt, mivel Sylvère is érdeklődni kezd a viszonzott és viszonzatlan szerelem, illetve a szerelmi háromszögek kérdésköre iránt, ő maga is ír a férfinak. Így veszi kezdetét a házaspár rendkívül bizarr, sokszor komikus levelezése Dickkel, akit alig ismernek, és aki a neki küldött tucatnyi üzenet egyikére sem hajlandó válaszolni.
Az I love Dick 1996-os megjelenésekor nagy port kavart. Úgy tudni, Dick Hebdige kultúrakutató, akiről állítólag Kraus a könyvbeli Dicket formázta, még perrel is fenyegetőzött a személyiségi jogai megsértése miatt, pedig Kraus így nyilatkozott könyvvel kapcsolatban: „az I love Dick eseményei valóban megtörténtek, a könyv mégsem memoár”, utalva arra, hogy a regény sokkal inkább az érzésekre és a benyomásokra, nem pedig a ténylegesen megtörtént dolgokra helyezi a hangsúlyt.
Dick személye tulajdonképpen teljesen esetleges. Nem az a fontos, hogy kicsoda a férfi – hiszen Chris és Dick „viszonya” a könyvben alig több futó kalandnál –, hanem hogy a szerelem és vágy milyen érzelmi és intellektuális hullámvasutat indít el a leveleket író házaspárban.
Kraus könyve igyekszik leszámolni a passzívan epekedő, érzéseit megfogalmazni képtelen nő képével. A könyvbéli Chris őszintén vallja, hogy a szerelem és a vágy nem megbénítja az embert, hanem ellenkezőleg, alkotásra ösztönzi, és Dicknek címzett levelei valóban felérnek olykor egy-egy esszével. A harmincas évei végén járó filmrendező érdeklődése rendkívül sokrétű. Ugyanolyan szenvedéllyel veti bele magát Dick tudományos munkásságának tanulmányozásába, mint a guatemalai polgárháború történetébe, vagy R. B. Kitaj képzőművész alkotásainak értelmezésébe. Közben bepillantást nyújt a hetvenes-nyolcvanas évek művészvilágába is, abba a közegbe, amely csak első pillantásra tűnik felvilágosultnak és demokratikusnak, valójában a női alkotóknak kemény harcokat kellett megvívniuk annak érdekében, hogy elismerjék a munkájukat. Fiatal korában Chrisnek is el kellett szenvednie a maga kudarcait, a metsző kritikákat, valamint azt, hogy önálló művészként nem, csupán a híres irodalmár, Sylvère Lotringer feleségeként tehetett szert ismertségre. Dicknek írt levelei felfoghatók egyfajta útkeresésként is, amely során Chris végre rátalál a saját hangjára, és mindenféle kötöttségek nélkül írhat mindarról, ami művészként és magánemberként foglalkoztatja. Az pedig, hogy mindez milyen hatással van a férjével vagy Dickkel való kapcsolatára, végül szinte már nem is tűnik lényegesnek…
Chris Kraus 1955-ben született New Yorkban, de gyermekkorát Új-Zélandon töltötte. Miután néhány évig újságíróként dolgozott, New Yorkba költözött, hogy az ott élő művészekkel dolgozhasson. Több performance-ban és színdarabban közreműködött, forgatott rövidfilmeket és videoinstallációkat is, majd a kilencvenes években az irodalom felé fordult. Az elmúlt húsz évben tíz kötetet publikált, közülük az I love Dickből 2016-ban sorozat készült Kevin Bacon főszereplésével.
A kötet megrendelhető az Alexandra Kiadó oldalán.
Eltűnt egy 11 éves kislány Oroszlányból – a rendőrség a lakosság segítségét kéri