A filmben öt 7-11 éves kisfiú szerepel. Mindannyian bemutatkoznak, elmondják, mivel szeretnének foglalkozni felnőtt korukban és miért. Ezután eléjük hoznak egy lányt. Néhány simogatás, grimaszolás után azt kérik tőlük, hogy pofozzák meg – erre azonban egyikük sem hajlandó. Indokaik változatosak: hárman arra hivatkoznak, hogy lányt nem verünk, egyikük mindenfajta erőszakot elutasít, másikuk pedig úgy tanulta, Jézus nem akarja, hogy bárkire is kezet emeljünk. Megható pillanatok a videón:
A videó készítőinek jó szándékát nem lehet kétségbe vonni, de érdemes lenne tovább gondolni az üzenetet. Martina hangsúlyozottan szép lány, de nem csak őt nem bántjuk, hanem az előnytelen külsejűeket sem. Nem csak kézzel nem ütünk, hanem szavakkal sem. Nem tesszük köznevetség tárgyává a csúnyább vagy kövérebb lányokat sem. Az is fáj annyira, mint a pofon.
Ha ez megvan, menjünk még tovább. Nem csak a lányokat nem verjük, hanem senkit. Fiúkat sem. Se fiúnak se lánynak nem elfogadható kezet emelni a másikra – se fiúra, se lányra. Nem való megütni, nevetségessé tenni, megalázni. Se a fiút, se a lányt, se a gyereket, se a felnőttet. Senkit.
Ma már nem hiszünk az olyan népi bölcsességekben, miszerint Asszony verve jó vagy Aki a pálcát kíméli, a fiát nem szereti. Lassan egyre többen ismerik fel a szóbeli bántalmazás romboló hatását is. Az unokáinknak talán már az is természetes lesz, hogy egymásnak nemtől függetlenül nem okozunk sem fizikai, sem lelki sebeket.
Fulladásveszélyes babatermékek tömege az online piactereken, amikből már több ezret eladtak