Hogy a természet jótékony hatással van a mentális egészségre, ma már nem is kérdés. Japánban évtizedek óta vizsgálják a természet emberekre gyakorolt fiziológiai hatásait. Egyetemi kutatók már a korai 20-as években tesztekkel igazolták, hogy az erdőben töltött idő csökkenti a stresszhormon szintet, a vérnyomást, a pulzusszámot, és egyensúlyba hozza az idegrendszeri működést.
Daniel T. C. Cox angol kutató és társai nemrégiben a szorongás és a depresszió gyakori előfordulása, valamint a természettől való eltávolodásunk közötti kapcsolatot vizsgálták. Öt eltérő lakóhelyet hasonlítottak össze az alapján, mennyire sűrűn fordulnak elő természetes növények és madarak az egyes környékeken. Az összefüggés egyértelműen pozitív volt: azokon a helyeken, ahol több fa, virág és madár élt, észrevehetően alacsonyabb volt a szorongásos zavarok, a stressz és a depresszió előfordulási aránya. Sőt, a természet jótékony hatásai képesek voltak ellensúlyozni a vizsgált alanyok életkorából és anyagi helyzetéből adódó különbségeket is.
Fontos megjegyezni, hogy a vizsgálatban a szorongás és a depresszió előfordulási arányának 20-30%-os csökkenése azoknál mutatkozott meg leginkább, akik szívesen töltötték az idejüket különböző szabadtéri tevékenységekkel. Vagyis a legtöbbet azzal tehetünk a mentális egészségünkért, ha testközelből tapasztaljuk meg a természetet – állapította meg az angol kutatócsoport, és ugyanezen a véleményen van Vági Zsolt életmód-tanácsadó is.
A szakember legszívesebben mindenkinek receptre írná fel a szabad ég alatti aktív kikapcsolódást, de jó hírként leszögezi, nem kell feltétlenül túracipőbe bújni ahhoz, hogy a bőrünkön érezzük a természet gyógyító erejét. Talán meglepő, de az otthonunkhoz tartozó udvar (de akár az erkély is) tökéletes helyszín az úgynevezett mindfulness, vagyis a tudatos jelenlét gyakorlására. A jelenség valójában a meditáció nyugati társadalmakba való adaptálására tett kísérletként indult, dr. prof. Jon Kabat-Zinn és csapata a buddhizmusról lecsupaszítva próbálta fogyaszthatóvá tenni a városi környezetben élő ember számára a fókuszált tudatállapotot – mondja Vági.
"Nagyon egyszerűen fogalmazva az egésznapos multitaskingolás után engedélyezed az elmédnek, hogy kilépjen a pörgésből. A mindfulness állapotnak köszönhetően úgy fogod érzékelni a dolgokat, ahogy azok a jelen pillanatban vannak, ítélkezés nélkül" – mondja Vági.
Az életmód-tanácsadó azt javasolja, a különféle művészeti tevékenységekhez hasonlóan használjuk a kertészkedést, a virágágyás kigazolását, a rózsa megmetszését, a levelek söprögetését arra, hogy elérjük általuk a tudatos jelenlét állapotába.
"Mindegy, mivel foglalkozol a kertben, a lényeg, hogy kikapcsold az agyad. Úgy tapasztalom, ez sokaknál működik, többek között nálam is. A földhöz való közelség, és az, hogy szó szerint látod a munkád gyümölcsét, teljesen más élményt nyújt, mint az irodában az excel táblázat."
Vági szerint több oka van annak, hogy a kert ideális helyszíne a nyugati típusú meditációnak. Egyfelől a természetközelség, aminek az előnyeiről már korábban beszéltünk, a másik, hogy a kertészkedés a legtöbb embernek nem automatizmus, vagyis koncentrálni kell, oda kell figyelni, jelen kell lenni az itt és mostban. Harmadrészt a kerti környezet nagyon könnyen és természetesen megteremti a lassú légkört, hiszen a rózsabokor megmetszése közben nem lehet rohanni.
Indexkép: gardenexpo
Eltűnt egy 11 éves kislány Oroszlányból – a rendőrség a lakosság segítségét kéri