Karácsonyi versek, mondókák

Versek

Csanádi Imre: Doromboló

Fagy kinn, fagy,
hó van nagy –
most ideje,
most fagyjon,
akár bele –
szakadjon
Csak a kályha mormoljon,
vén cirmos doromboljon:
elnyugszunk
esténként
édesanyánk
meséjén.

Nagy László: Borzasan

Csin-csin, csin-csin-csere-rere,
szólnak a kékfejű széncinkék.
Cseréljünk: szív-csere-bere,
cinkeszívvel én is víg lennék.
Tél van, a télnek gyomra van,
s én borzasabb vagyok nálatok.
Ti összebújtok boldogan,
a kazal aranyos házatok.

Fésüs Éva: Álmodik a fenyõfácska

Álmodik a fenyõfácska
odakinn az erdõn.
Ragyogó lesz a ruhája,
ha az ünnep eljön.

Csillag röppen a hegyre,
gyertya lángja lobban,
dallal várják és örömmel
boldog otthonokban.

Legszebb álma mégis az, hogy
mindenki szívébe,
költözzék be szent karácsony
ünnepén a béke.

Dsida Jenő: Itt van a szép karácsony

Itt van a szép, víg karácsony,
élünk dión, friss kalácson:
mennyi fínom csemege!
Kicsi szíved remeg-e?

Karácsonyfa minden ága
csillog-villog: csupa drága
szép mennyei üzenet:
Kis Jézuska született.

Jó gyermekek mind örülnek,
kályha mellet körben ülnek,
aranymese, áhítat
minden szívet átitat

Pásztorjátszók be-bejönnek
és kántálva ráköszönnek
a családra. Fura nép,
de énekük csuda szép.

Tiszta öröm tüze átég
A szemeken, a harangjáték
Szól, éjféli üzenet:
Kis Jézuska született!

Weöres Sándor: Szép a fenyő

Szép a fenyő télen-nyáron,
sose lepi dermedt álom:
míg az ágán jég szikrázik,
üde zöldje csak pompázik.

Nagykarácsony immár eljő,
érkezik az újesztendő.
Míg a mező dermed, fázik,
a zöld fenyves csak pompázik.

Donászy Magda: Karácsony
 
Karácsonyfa, Karácsony,
Ezüst dió zöld ágon.
Csilingelő csengettyű,
Szép vagy fenyő,  gyönyörű.
Csillagszóró, gyertyafény,
ég a fenyő ünnepén

Csanádi Imre: Karácsony fája

A Karácsony akkor szép,
hogyha fehér hóba lép-
nem is sárba, latyakba…
Ropog a hó alatta.

Hegyek hátán zöld fenyő,
kis madárnak pihenő-
búcsúzik a madártól,
őzikétől elpártol.

Beszegődik, beáll csak
szép karácsony fájának-
derét-havát lerázza,
áll csillogva, szikrázva.

Ahány csengő: csendüljön,
ahány gyerek: örüljön,
ahány gyertya: mind égjen,
karácsonyi szépségben!

Ezüst szánkót hajt a dér…

Ezüst szánkót hajt a dér hófehér határon
Deres szánon didereg, fázik a Karácsony.
Zendül a jég a tavon, amin által jönnek
Decemberi hópihén fénylik már az ünnep.
A kályhánkban láng lobog. Gyere be, Karácsony
Gyújtsd meg gyertyád, fényszóród a fenyõfaágon!
Melegedj meg idebent, légy vendégünk mára
Karácsonyi csillagod tedd a fenyõfánkra!

Mondókák

Giling-galang…
Giling-galang,
giling-galang,
szól reggel a kicsi harang.
Magas torony kis harangja,
messze szállva int a hangja.
Giling-galang,
giling-galang,
Karácsonyra
szól a harang.

<><><><>

Ha-ha-ha havazik,
He-he-he hetekig,
Hu-hu-hu hull a hó,
Hi-hi-hi jaj de jó!

<><><><>

Hull a hó, hull a hó,
Lesz belőle takaró.
Erdő-mező megáldja,
Lesz egy derék bundája.

<><><><>

Karácsonyi csengő vagyok,
csilingelek az ágon,
örüljetek megérkezett
Télországból Karácsony.

<><><><>

Dirmeg-dörmög a medve,
nincsen neki jókedve,
alhatnék, mert hideg van,
jobb most benn a barlangban.

<><><><>

Varjú károg, fú a szél,
Esik a hó, itt a tél.
Jaj, de nagyon hideg van
Ropog a hó alattam.
Vígan csúszik a kis szán,
Most örülünk igazán!

<><><><>

Panaszkodik az elefánt,
röstelli, hogy nagy a lába,
ha kirakja csizmáját
mikuláskor ablakába.

De ha másnap ajándékkal
színültig telt cipő várja
örülhet az elefánt,
hogy ilyen nagyra nőtt a lába.

Kép: wikipedia.org