5 szokás, amivel akár 10 évvel tovább élhetünk

Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa összegezte a legfontosabb tudnivalókat.
 

Életmódunk 5 döntő eleme

Jó ideje gyűlnek már a bizonyítékok az életmód egészségre gyakorolt hatásáról, amelyet nemrégiben az American Heart Association szaklapjában, a Circulationban megjelent tanulmány is hangsúlyozott. A kutatók arra a tényre építették a tanulmányukat, hogy bár Amerika a világ egyik leggazdagabb országa, a várható életkilátásokat tekintve csak az 53. helyen áll a WHO 2015-ös adatai szerint. A Harvard Egyetem tudósai ezért több, mint 123.000 személy egészségi adatait tekintették át, két nagy, átlagosan 30 évig tartó vizsgálatsorozatot tanulmányozva.

Az öt alábbi életmódfaktor jelenlétét vették górcső alá:

• dohányzás,
• fizikai aktivitás,
• testtömeg-index (BMI),
• étrend,
• alkoholfogyasztás.

Az eredményekből kiderült, hogy azok a nők, akik nem dohányoztak, naponta legalább 30 percig közepes intenzitással mozogtak, normál BMI-jük volt, kiegyensúlyozottan táplálkoztak és naponta nem fogyasztottak többet egy italnál, átlagosan 14 évvel éltek tovább, mint azok a hölgyek, akik egyetlen fenti elemet sem építettek be az életükbe.
A férfiaknák 12.2 év volt ilyen összehasonlításban a nyereség.

A legkisebb kockázatnál is fontos a kivizsgálás

Természetesen nem lehet eléggé hangsúlyozni az életmód jelentőségét a betegségek – így a szív-érrendszeri betegségek – kialakulásában, illetve a gyógyulásukban is. Elég csak belegondolni abba, milyen állapotban lehet az a beteg, aki az 5 fő életmódelem mindegyikével hadilábon áll, tehát dohányzik, nem mozog, a BMI-je szerint a túlsúlyos vagy az elhízott kategóriába tartozik, egészségtelenül étkezik és rendszeresen nagyobb mennyiségű alkoholt fogyaszt – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

Fontos látni, hogy az elhízás, magas vérnyomás, emelkedett vérzsír- és vércukorszint tünetegyüttese, vagyis a metabolikus szindróma jórészt az életmódból ered. Mindenképpen gondolni kell erre, ha olyan külső jeleket tapasztalunk, mint az úgynevezett alma-típusú elhízás, amely leginkább a hason, a törzsön jelenik meg. Azonban nem csak a nagyarányú túlsúly utalhat az anyagcsere-eltérések súlyosságára, sokszor egészen kismértékű túlsúly is járhat anyagcsere változással.
 

A metabolikus szindróma legfőbb kockázata abban áll, hogy az együttesen jelenlévő kardiális rizikófaktorok összeszorzódnak

Összességében 14-15-szörösére növelik a szív- és érrendszeri katasztrófák esélyét.

Ugyanakkor a szindróma minden elemét befolyásolhatjuk táplálkozással, mozgással, és ha szükséges, átmeneti vagy tartós gyógyszeres kezeléssel – ismerteti Vaskó doktor.
– Éppen ezért mindazoknak, akik túlsúllyal küzdenek, magas vérnyomással és vércukorszinttel élnek, dohányoznak, fokozott a só- és az alkoholbevitelük, évente legalább egyszer ajánlott egy – akár csomagként is elérhető – kardiológiai kivizsgáláson részt venniük, amelynek elemei a szakorvosi vizsgálaton túl a vérnyomás ellenőrzés, a BMI meghatározás, a nyugalmi- és terheléses EKG, a nagylabor, szívultrahang és az arteriográfos érvizsgálat. Az így kapott eredmények megnyugtathatnak, vagy idejében megkezdhetővé válik általuk a szükséges kezelés.

Forrás: KardioKözpont
Indexkép: publicdomainpictures.net – Виталий Смолыгин