Hirdetés Partneri kampány helye
Fogantatás

A génekbe ivódik a gyermekkori bántalmazás emléke

A Harvard Egyetem kutatói úgy találták: azok a férfiak, akik gyermekkorukban bántalmazás áldozatai voltak, a trauma nyomait később is a spermiumukban hordozzák - írja az <a href="https://www.independent.co.uk/news/health/child-abuse-dna-trauma-genetics-molecular-scars-sperm-harvard-university-a8563906.html" target="_blank"><font color=#00008B>Independent</font></a>.

Megosztom Facebookon Küldés e-mailben
A génekbe ivódik a gyermekkori bántalmazás emléke

Könnyen lehet, hogy a bántalmazás nem „csupán” lelki nyomokat hagy az áldozatban, hanem szó szerint a génjeibe ivódik – állítják harvardi tudósok, miután egy viszonylag kisszámú mintát megvizsgálva úgy találták: azok a férfiak, akik gyermekkorukban ilyesfajta traumát szenvedtek el, mindennek nyomait örökre a spermiumukban hordozzák.

A vizsgálatba 34 férfit vontak be, akik közül 22-en éltek át gyermekként valamilyen bántalmazást. A metilációnak nevezett kémiai folyamatot vizsgálták a spermiumminták DNS-ében, és eközben jelentős eltéréseket tapasztaltak a korábbi áldozatok és a többiek között. Ez az eredmény arra enged következtetni, hogy a trauma nem csupán az elszenvedőnek okoz hosszan tartó pszichológiai károkat, hanem szó szerint tovább is öröklődik a következő generációra.

„Azt eddig is tudtuk, hogy azok, akik fiatalon bántalmazás áldozatai voltak, gyakran vannak negatív hatással a családjukra, hiszen az elszenvedett trauma okvetlenül befolyásolja a későbbi viselkedésüket is. Gyakran válnak depresszióssá, szenvednek poszt-traumás stressz szindrómától vagy egyéb mentális problémáktól, amely értelemszerűen kihat a gyermekeikre és arra, hogy milyen szülő válik belőlük. Mi most egy újabb lehetséges következményt találtunk” – fogalmazott az Independentnek az egyik harvardi kutató, Dr. Andrea Roberts.

A metiláció a DNS kémiai módosulását jelenti, amelyek során a gén bizonyos tulajdonságai elhalványulnak, mások előtérbe kerülhetnek. Noha a téma kutatása egyelőre még gyerekcipőben jár, a tudósok azt feltételezik, hogy a folyamatot befolyásolhatják az életben szerzett tapasztalatok és az embert körülvevő környezet is. Sokan szeretnek úgy fogalmazni, hogy a metiláció során „molekuláris hegek” égnek bele a génekbe, Dr. Robertd óvatosabban fogalmaz: szerinte ez a folyamat még mindig nagyrészt homályos előttünk. Egérkísérletek ugyanakkor arra engednek következtetni, hogy a metiláció eredményeképpen akár egészségügyi problémák is átörökíthetőek az utódokra.

Mivel a téma kutatása még csak most kezdődött, és a minta is kicsi volt, bármiféle biztos eredmény elérése érdekében még további vizsgálatok szükségesek. A petesejthez való jutás nehézsége miatt nőkön egyelőre nem tervezik elvégezni a megfigyelést.

Kép: Free-Photos / Pixabay

Hirdetés Tartalomközi hirdetési hely
Fontos: A CsaládiNet cikkei tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik az orvosi, jogi vagy más szakértői tanácsadást. Panasz, bizonytalanság vagy sürgős helyzet esetén kérj személyre szabott segítséget.
Megosztom Facebookon Küldés e-mailben

Ez is érdekelhet

Vetélés és meddőség: véralvadási zavar is okozhatja Apának lenni nem mellékszerep! Levél a friss apukákhoz A férfi fogamzásgátló tabletta új korszakot nyit a családtervezésben Amikor a remény mellé szakember is kell Nagyszülők, rokonok, jó tanácsok: hogyan védd a saját határaidat? A petesejt titkos választása: nem a leggyorsabb spermium nyer Észak-Ciprusra mennek, akik szeretnék eldönteni gyermekük nemét A szívhangrendelet nem befolyásolta érdemben az abortuszok számát

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük