1. Imádom azt a tulajdonságát, hogy olyan szótlan!
Az megvan, amikor a világ legcukibb gyerekéért mész az óvodába, vagy hazaér a suliból, és kérdezed tőle érdeklődve: Mi történt, milyen napod volt?
A válasz a legtöbb esetben egy "Semmi" vagy "Jó volt" és kész. Ilyenkor ennél bővebb kifejtést tuti nem kapsz. Harapófogóval kell kihúzni minden jelentős esemény után a történteket vagy ha valami gond van, pláne. De ha egyszer telefonálni merészelsz, megfájdul a fejed, legszívesebben már az ágyban durmolnál, hulla fáradtan esel be otthonra, már rég elmúlt a normális lefekvés időpontja, akkor megindul a lavina. Csak zúdítja és zúdítja rád az egész napos történéseket, egy cseppnyi "fontos" információt sem kihagyva. Megtudod a padtársa jegyeit is és a múlt heti, elfeledett dolgokat is. Mikor, ha nem most azonnal! Végül is jobb későn, mint soha. De miért pont akkor, amikor nem kéne?
2. Neki mindig minden most azonnal kell!
Egész nap kérdezgeted, hogy kell-e mennie mosdóba, van-e fontos elvégezendő feladata ott. Nincs! Jön az egyértelmű válasz. Meddig is?
- Míg késében nem vagytok.
- El nem indultatok.
- Rá nem adtál millió hacukát a kinti zimankó és fagyás elkerülése miatt.
- Épp leültél végre, hogy egy kiadós, nyugodt reggeliben részesítsd magad.
- A finom, meleg, gőzölgő kávét a kezedbe nem veszed pár perc csend és magány reményében.
- Pont most értél a zuhany alá és teljesen habos vagy.
- Végre eljutottál te magad a mosdóba, sok idő, elvégezendő feladat után, így majd rád töri az ajtót, mert neki is akkor kell!
De ha tovább gondolod, akkor az sem lehetetlen, hogy életbe lép az első pont. Akkor jön rá a mesélhetnék, míg te éppen trónolnál egyedül.
3. De miért? Mi? És társai…
Azt hiszem, ezt nem nagyon kell magyaráznom. Beszélgettek. Mesélsz szívesen. Csak sétáltok az utcán. Néztek valami filmet. Beszélgetnél valakivel vagy épp vele. Egyszer még elmegy a miért vagy ez mi kérdés. Még másodjára, harmadjára is szívesen válaszolsz az érdeklődő kérdéseire, hiszen ebből tanulja a világot. Na de mikor fél órán belül a nyolcvanmilliomodik kérdést teszi föl és az élő fára, kisvirágra, akármire is rákérdez… Az ember kezdi elveszíteni a türelmét, nyugalmát, az eszét is. Gondolj csak Ábelre és a "de miért" kérdésére…
Na jó, valljuk be, így is imádjuk őket, akármilyen bosszantó kis rosszcsontok is! Továbbá inkább bosszantóak legyenek, mint betegek!
Forrás: ReAd blog
.png "ReAd blog")
Kapcsolódó cikkeink:
- A troll generáció szülei: vicces és gonosz szülői posztok
- Hiába kéred, nem teszi meg? 7 hiba, amit az engedetlen gyerekek szülei el szoktak követni
- Kommunikációs trükkök a dackorszak alatt: így beszélj a gyerekkel, hogy jobban figyeljen rád
- Így telik az élet a totyogókkal – Szórakoztató megállapítások kisgyerekes szülőktől a közösségi oldalakon
Fulladásveszélyes babatermékek tömege az online piactereken, amikből már több ezret eladtak