Hirdetés Partneri kampány helye
Életmód

Írj, hogy ne fájjon – Az írásterápia áldásos hatásai anyukák részére is

Az írásterápia bizonyítottan felszabadít, és akkor is alkalmazható, ha éppen nincs a közeledben senki, akivel beszélgethetnél. Vagy ha képtelen lennél rá.

Megosztom Facebookon Küldés e-mailben
Írj, hogy ne fájjon – Az írásterápia áldásos hatásai anyukák részére is

„Nem bírom tovább, szétszakadok, annyira, de annyira fáradt vagyok. Fekszem, mint egy darab fa, és úgy kell felhúzni az ágyban…” – állhatna az én jegyzeteim között is ez a rövid gondolat pár nappal a szülés után. Nem áll, pedig talán könnyebb lett volna. Az írásterápia bizonyítottan felszabadít, és akkor is alkalmazható, ha éppen nincs a közeledben senki, akivel beszélgethetnél. Vagy ha képtelen lennél rá.

Nekem sok minden nem úgy történt a szülés során, ahogy azt megálmodtam magamnak első gyerekes anyukaként, ezért nagyon sokáig tartott, amíg feldolgoztam magamban az eseményeket. Pedig létezik egy módszer, amely segíthet, ha traumát élünk át, vagy valami nyomaszt belülről. Szerencsére nem kell hozzá sem anyukaság, sem különleges írói tehetség.

Az írás mindig is fontos eszköze volt az emberiségnek, hogy kifejezze az érzelmeit. Ám ha céltudatosan végezzük, akkor segíthet abban is, hogy a keszekusza érzelmi vihart, amely tombol bennünk, megregulázzuk, felcímkézzük, kontextusba helyezzük, és szépen bedobozolva feltegyük a lélek megfelelő polcára.

Ma már számos kutatási eredmény áll rendelkezésünkre, amely egyhangúan mondja ki: az érzelmek elfojtása és azok szabad kifejezésének gátlása árt az egészségnek, gyengül az immunrendszer aktivitása, és könnyebben támadnak meg a betegségek. Léteznek terápiás módszerek, amelyek verbális és nem verbális kommunikációval segítik a gondolataink és érzelmeink kifejezését, gondoljunk csak a művészetterápia nem verbális módszereire, a zenére, a festésre stb. Egyes szakemberek szerint a felszínre hozott érzelmek szóbeli kommunikációja sokkal hatásosabb.

James W. Pennebaker, a Texasi Egyetem szociálpszichológus kutatóprofesszora a szakemberek ezen csoportját képviseli, munkássága során az írás egészségre gyakorolt hatásait vizsgálta.

A professzor az 90-es években végzett el egy úttörő kísérletet, amely a későbbiekben hozzájárult ahhoz, hogy a gyógyító írás kutatási irányzattá nője ki magát. A kísérlet során arra kérte az egyetemi hallgatók egy csoportját, hogy egymást követő három napon át írjanak életük legnagyobb traumájáról. A diákokat összehasonlították nem író társaikkal, és nyomon követték általános egészségi állapotukat. Úgy találták, hogy az író fiataloknak javult az immunaktivitása, és kevesebbszer keresték fel az egyetem egészségügyi központját.

Később más összetételű csoportokban is folytatták a kutatást, és mindenhol arra a következtetésre jutottak, hogy az írásterápia javítja a mentális egészséget, és ezzel egyidejűleg az általános egészségi állapotot. A kísérletben résztvevők később kevesebbet hiányoztak az iskolából vagy a munkahelyről, kevesebbszer látogatták fel a háziorvost, összeszedettebnek érezték magukat munkavégzés során, és csökkentek a szorongásos, depressziós tüneteik. Az írásterápia hatása hónapokig, akár évekig éreztette a hatását.

Egy másik kutatásban szintén arra kérték a résztvevőket, hogy négy egymást követő napon írjanak az eddigi legnagyobb traumáról, amelyet átéltek, erre 15 percet kaptak. A kísérleti alanyok még négy hónappal később is jobb egészségügyi állapotról számoltak be.

Pennebaker a következő módon ajánlja a terapeutikus írást: három-négy egymást követő napon vegyük elő ugyanazt a témát, és írjunk róla 15-30 percen át. Az írás során törekedjünk arra, hogy ne csak az eseményeket fogalmazzuk meg, de a hozzá kapcsolódó érzelmek is kerüljenek a papírra. Fontos, hogy ne próbáljuk leegyszerűsíteni a mondandónkat.

A kutatóprofesszor elméletének egyik alapvetése, hogy a jelentésadás alapvető emberi szükséglet. A traumatikus élmény újabb és újabb megfogalmazása lehetővé teszi, hogy a bennünk kavargó érzelmek kézzel foghatóvá és egyre koherensebbé váljanak. Az ok-okozati viszonyok feltárása, az érzelmi emlékek összekapcsolása segít, hogy a megtörténtek érthetővé váljanak, ami könnyebbé teszi a feldolgozást és az elfogadást.

Az írásterápia óriási előnye, hogy az írás a fióknak készül, ezért teljesen mindegy, milyen írói készségekkel rendelkezünk. Az események és az érzelmek leírása, összekapcsolása során lelkünk alsó rétegeibe szállunk alá, amely fájdalmas folyamat. Ám ha megadjuk magunknak az esélyt, akkor rövid időn belül megkönnyebbülést, jobb hangulatot hozhat, és lelkileg még kiegyensúlyozottabb életet élhetünk.

Fotó: Pexels/Pixabay

Hirdetés Tartalomközi hirdetési hely
Fontos: A CsaládiNet cikkei tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik az orvosi, jogi vagy más szakértői tanácsadást. Panasz, bizonytalanság vagy sürgős helyzet esetén kérj személyre szabott segítséget.
Megosztom Facebookon Küldés e-mailben

Ez is érdekelhet

Ellenőrizd idős hozzátartozód személyijét: augusztus 3-án érvénytelenné válhat, értesítést nem küldenek „Bevittük a kórházba, és pár nap múlva már meg sem ismert” – miért válik zavarttá az idős beteg a kórházban, és mit tehet a család? Külön ambulanciát kellett nyitni a szifiliszes gyerekeknek – a legfiatalabb beteg mindössze kétéves volt Tündéreket nézhetnek vérvétel közben a gyerekek – így csökkentik a félelmet a debreceni klinikán A szerepek utáni időszámítás: A női lét láthatatlan forradalma 50 felett Néha ki kell lépni a digitális világból és visszatérni a sajátunkba Egy szétszórt anyuka 3 szabálya, melyek révén a kacatok 90 százalékától megszabadult Nem mindegy, milyen folyadékkal vesszük be a gyógyszert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük