A gyerekek egy része csak belép a rendszerbe, azután valami mást csinál, mobilozik, vagy kimegy a kertbe focizni, hiába szólongatják, hűlt helye van a kezdőbetűje mögött. A tanár szólítására vagy válaszol, vagy nem, a pedagógus pedig esetleg azt éli meg, hogy céltalanul bohóckodik.
A bekapcsolt kamerák mögött viszont néha zajlik az élet: cicák, leguánok, galambok, hörcsögök, szimatoló állatorrok jelennek meg a képen, lengén öltözött rokon suhanhat át a háttérben, sajátos hangulatú szobabelsők, tetőablak-beázás nyomok, káoszos íróasztalok válnak láthatóvá. Átvonulhatnak a színen a kukások, a kéményseprő, vagy néha a mentőtiszt egyenruhája látszik…
A gyerek kutyával az ölében mondja fel a verset, vagy kistestvérével együtt jelenik meg a fejlesztésen. A tanár óra végén jutalomképpen mutatja meg négylábúját az osztályának. A kreativitás ebben a szokatlan helyzetekben óriási értékkel bír.
Könyvből súgó anyuka körvonalai, szekrénydarab, apuka pizsamában… A távoktatás egyenes adás a családok otthonából, az írásóra egyben családlátogatás is lehet. A gyerek feje kitakarja a kamerába hajoló sógornő igéző dekoltázsát, behallatszik a káromkodás a szomszédból, vagy a lakásfelújítás során használt fúró, a babasírás, és a szülő által diktált válasz… A mikrofon közvetíti a barátnőjével intim életet élő bátyóka hangját, vagy a másik gépnél épp angolból felelő testvért, anyuka-apuka munkahelyi telefonját, akik szintén számítógépről, otthonról dolgoznak. Eközben a tanár hónapok óta maga is igyekszik a saját gyerekét távol tartani a géptől, üzeneteket ír ki az ajtajára a családtagjainak, amikor órája van.
Nincsenek könnyű helyzetben a pedagógusok, de a családok sem. Sokuk a legnehezebb feladatnak az érdeklődés fenntartását tartja. Gyermekeink számára az iskola a kortárs csoport jelenlétét jelenteti mindenekfölött, mostanra viszont az iskola szinte csak lecsupaszított elvárások formájában válik elérhetővé. A tanár részéről a humor, a nagyvonalúság, kreativitás nagy segítség lehet a gyerekeknek, hiszen a memoriterként feladott Füstbe ment terv…, vagy József Attila Mama című verse mára fájó veszteségekre emlékeztethet. A valósággá vált sorok feldolgozása nem az irodalom szintjén történik. A múlt idő jele most nem annyira fontos, amikor a jelenben rengeteg a kérdés.
A gyerekek számára a szokásrend ad biztonságot. A biztonság megadásában – még távoktatási formában is – hatalmas szerepet tölt be az iskola. Nehéz viszont ennyi idő után az unalmasan szárnyaló érdektelenséget elkerülni. Egyre többször kérik a tanárt, hogy kímélje a gyereket, akinek családját veszteség érte. Filterek mögött rejtőző gyerekek, szuperhős hátterek, ásványgyűjtemények, tücskök-bogarak, és ezek mögött a szorongó vagy unatkozó gyerekek. Nem biztos, hogy mostanra az online oktatás hatékonysága a legfontosabb tényező gyermekeink jól-létéhez.
Küzdenek a családok, küzdenek a pedagógusok, a gyerekek is. A küzdelem pedig tiszteletreméltó.
Ezt is fontos áthallanunk.
Nyitókép: Marc Thele képe a Pixabay -en.
Fulladásveszélyes babatermékek tömege az online piactereken, amikből már több ezret eladtak