Minden, amit az ellenanyagszint mérésről és a védettség kialakulásáról tudni kell!

A védőoltás felvétele vagy a COVID-19 betegség átvészelése után sokakban felmerül az a kérdés, hogy vajon védetté váltak-e a fertőzés ellen. Emiatt fokozatosan növekszik az ellenanyagokat kimutató tesztek iránti kereslet, ugyanakkor a védettség igazolása nem ilyen egyszerű. Az alábbiakban az Affidea Magyarország járóbeteg-szakellátás orvosigazgatója, Dr. Menyhárt Orsolya foglalja össze, hogy melyik ellenanyagvizsgálat és teszt mire jó, és milyen újabb eljárások megjelenésére számíthatunk a közeljövőben.

Az ellenanyag gyorsteszt nem a védettség kimutatására való

A laikusok nagyon sokszor keverik az antigén és antitest gyorstesztet nevük hasonlósága miatt, holott ez a két vizsgálati típus teljesen eltérő. Az antigénteszt a COVID-19 vírus egyik fehérjéjét mutatja ki, így igazolhatja a fertőzést (a vírus jelenlétét a szervezetben) a 2-5 naptól kezdve. Ebben az esetben az orr- és garatváladékot nem laborkörülmények között, hanem egy műanyag egyszerhasználatos tesztkazetta segítségével elemzik, így az eredmény már 15 perc múlva rendelkezésre áll. Az antitest (ellenanyag) gyorsteszt szintén egyszerhasználatos tesztkazetta segítségével működik, és a COVID-19 vírus fehérjéi ellen, a szervezet által termelt ellenanyagokat képes kimutatni egy vércseppből. A fertőzést követően ugyanis a szervezetben védekezőmolekulák, antitestek jelennek meg: a vírusfertőzés után 5-9 nappal a korai ellenanyag, az IgM, 12-14 nappal pedig a késői ellenanyag, az IgG. A védettség igazolása azonban ennél jóval bonyolultabb. „Mint ismeretes a fertőzés során a vírus az S proteinjével kapcsolódik az ACE2 receptorokhoz. A szervezet a vírus minden fehérjerésze ellen termel antitestet, ugyanakkor a védelemben leginkább azok a blokkoló antitestek vesznek részt, amelyek az S fehérje ellen termelődtek, és meg tudják akadályozni a vírus kötődését a receptorokhoz. Az ellenanyag gyorstesztek pedig nem adnak információt arról, hogy a vérben milyen mennyiségű úgynevezett blokkoló antitest termelődött, azaz kialakult-e a védettség, megfelelő-e az immunválasz. Tévhit, hogy az antitest gyorsteszttel kimutatható a védelem, ezeknek a szerepe inkább az, hogy egy lehetséges fertőzést kimutassanak és azt, hogy a betegség mely szakaszában járhat a beteg.” – emelte ki Dr. Menyhárt Orsolya.

Az ellenanyagszintmérés a tüskefehérje ellen termelt IgG mennyiségét méri

Az ellenanyagszintmérés vénás vérből történik laboratóriumi eljárással. Minden esetben a laborban elemzik a vért, és abból határozzák meg a COVID 19 vírus S tüskefehérjéje ellen termelt antitestek mennyiségét. Az ellenanyagszint 50 AU vagy 1U fölött megfelelő. „Ez azt jelenti, hogyha valakinél 50AU vagy 1U fölötti IgG ellenanyagszintet mérnek, akkor nagy valószínűséggel védettnek tekinthető.” – tette hozzá az Affidea Magyarország orvosigazgatója. „A laborok az S tüskefehérje ellen termelt antitestek szintjét mérik azoknál is, akik már átestek a fertőzésen és azoknál is, akiket már beoltottak. A jelenlegi egészségügyi gyakorlatban ez a legelterjedtebb és legkönnyebben mérhető ellenanyag-vizsgálat.”

Jelenleg az S tüskefehérje elleni IgG szint alapján határozzák meg a védettséget

Mindenkinél egyéni döntés, hogy kér-e ellenanyagszintmérést a vakcina felvétele vagy a betegség átvészelése után. Sokan pszichológiai szempontból megnyugtatónak érzik, mert nem bíznak a védőoltásokban vagy kételkednek abban, hogy a koronavírusfertőzést követően védettek maradtak. A betegségből való gyógyulást követően bármikor, illetve a vakcináknál a második oltás után 2-3 héttel érdemes ellenanyagszintmérést végeztetni vérből. Az esetek túlnyomó részében ilyenkor megfelelő mennyiségű ellenanyagot mutatnak ki a vizsgálat során, ami árulkodik a védettségről. A vakcinák működése, hatékonysága és az általuk kiváltott ellenanyagszint is eltérő, jelenleg még most is kutatják, hogy egy-egy vakcina hatását milyen más ellenanyagvizsgálatokkal lehet kimutatni. A jövőben például óriási szerepe lesz majd a T-sejtes immunitás mérésének. Ezen memóriasejtek ugyanis hosszabb távra képesek védettséget biztosítani a szervezet számára. „Ezzel a bonyolult és költséges mérési eljárással a laborok még kevésbé foglalkoznak, de a jövőben elképzelhető, hogy a T-sejtes immunválasz meghatározás is elterjed a hazai egészségügyi szolgáltatások piacán, hogy minél többféleképpen vizsgálható legyen a védettség.” – fejezte be az Affidea Magyarország járóbeteg-szakellátás orvosigazgatója.

Ha valaki szeretné tudni, hogy a védőoltás vagy a betegség hatására jelen van-e a szervezetében megfelelő mennyiségű antitest, akkor az ellenanyagszintmérést válassza és ne a gyorsteszteket!

Nyitókép: Annett_Klingner képe a Pixabay -en.