Napozás és az allergia

A hétköznapi nyelven "napallergiának" nevezett megbetegedés tavasszal és nyáron egyaránt problémát okozhat. A tünetek kialakulása a szervezet hajlamától függ, tehát ebből a szempontból a bőr színe mellékes, de elsősorban a kimondottan fehérbőrűek hajlamosak a "fényallergiára". A "napallergia" lehet fototoxikus és fotoallergiás eredetű.

A nap által kiváltott bőrreakciók elleni védelemben rendkívül fontos, hogy bőrünket felkészítsük a napozásra, ezért érdemes szervezetünket belülről is táplálni. A vitaminok bevitele mellett lehetőség szerint olyan – a bőrünk típusához és érzékenységéhez igazodó – fényvédő terméket válasszunk, melynek nem csak UV-B, hanem UV-A szűrő hatása is megfelelő. Tényleges fényvédelemre akkor számíthatunk, ha a készítmény felvitelére legalább 30 perccel a napozás előtt sort kerítünk.

A "napallergia" akut tünetei közé tartozik a napégéshez hasonló bőrelváltozás, égő érzés a szemben, bőrpír, hólyagok, csomók, csalánkiütés, ekcémaszerű bőrelváltozás viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással.
A napfény krónikus hatásai közé sorolandó a bőr korai öregedése, az allergiás bőrreakciókra való fokozott hajlam, szürkehályog, érkárosodások, a bőr immunrendszerének károsodása és a bőrrák.

A fényérzékenység kezelése többféle módon történhet. Sokat segít, ha tudjuk, melyek azok a körülmények, melyektől óvakodnunk kell, ha bőrünk hajlamos az allergiás reakciókra.

A tünetek maguktól eltűnnek, ha tartózkodunk a napfénytől, de sajnos sokszor csak a zárt tér jelent megoldást. Az allergiás tünetekkel járó erős viszketést csillapítani lehet antihisztamin tartalmú krémmel, de a bőr ettől még kipirosodhat a napon. A tünetek elmulasztásában a helyi kortikoid kezelés is sokat segít.