Évek óta nehéz időket élünk. A járvány után a közvetlen szomszédunkban zajló háború, ami zaklatja lelkünket. Valóban van ok a szorongásra, félelemre. Mégsem zárkózhatunk be, nem tudunk bunkert építeni, és nem mehetünk világgá, hogy ne érjenek a környezet ingerei.
Magunkért, a családunkért, gyermekeinkért meg kell őriznünk a józan eszünket, és meg kell valahogy találni és tartani az egyensúlyt.
Ha szükséges, érdemes szakemberhez fordulni (pszichológus, pszichiáter, coach, egyéb terapeuta, akiben megbízunk), és sokat tehetünk mi is a lelki egészségünkért.
Hogyan?
- Szabjunk határt. A médiából ránk zúduló információknak sokszor csak kis része igaz. Gyakran eltúlzott, felnagyított formában tárják elénk a történéseket. Érdemes korlátozni az internetezés, tévézés mennyiségét, és több forrásból tájékozódni, utánajárni a valóságtartalomnak.
- Szabjunk határt a kapcsolatainkban is. A lehúzó, agresszív, pletykás, hátbatámadó embereket építsük le, kerüljük el. Nem a mi dolgunk megváltoztatni őket, de ha az életünk részei maradnak, nyomasztó hatással bírnak ránk. Olyan társaságokban legyünk, amikben kölcsönösen emeljük, töltjük egymást. Ahol a mosoly, a dicséret, a jó szó a kommunikáció alapkövei.
- Állítsunk fontossági sorrendet. El kell tudni dönteni, mi igazán lényeges, és mi nem. Mi az, ami valódi figyelmet érdemel. Mi az, ami elsődleges? A lelki békénk megőrzése? A család biztonsága, a gyermekünk nyugodt alvása? Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt ezek elérése érdekében úgy, hogy közben ne hajszoljuk túl magunkat.
- Keressünk olyan csoportot, közösséget, ahol támogatásra találunk, ahol hozzánk hasonlóan gondolkodó emberekkel lehetünk, akár online felületen keresztül is. A jó hangulat, a közös téma segít a napi stresszből kilépni.
- Lazítsunk, és ehhez találjuk meg a saját utunkat! Az, hogy a szomszédnak, vagy egy cikkben olvasott idegennek bevált valami, nem jelenti azt, hogy mindenkinek működni fog. Lehet, hogy mások túrázni, futni, táncolni szeretnek, nekünk pedig jobban esne egy kellemes zene mellett könyvet olvasni. A szívünk vágyaira hallgatva találhatunk magunknak való programokat. Meditációs klubok, workshopok, tanfolyamok folyamatosan indulnak online formában is. Töltsük fel a lelkünket pozitív élményekkel!
- Figyeljünk a gondolatainkra! A folyamatosan érkező hírekhez, eseményekhez, hamar beindul a saját történetgyártás, ami tovább szövődik sokkal félelmetesebb irányba. Szemfülesnek kell lenni, hogy észrevegyük, amikor elindul a gondolatcunami, de érdemes gyakorolni. Megállni, és megkérdezni, „mennyi ennek a realitása?”, „valóban igaz ez?”, „biztos, hogy meg fog történni?”
- Tűzzünk ki apró célokat! Bármit, ami pozitív áramlást gerjeszt. Tavaszi nagytakarítást a lakásban, rég nem látott rokon meglátogatását, facsemete ültetését a parkban, virágok átültetését nagyobb cserépbe. Ha megvalósítjuk, nő az életkedvünk és újabb és újabb cselekvésekre inspirálódunk.
- Ha fontosnak érezzük a karitatív tevékenységet, gondoljuk át, mi az, amit jó szívvel meg tudunk tenni menekült embertársainkért. Adománnyal, pénzutalással, és sok más módon is segíthetünk. Mindig a nekünk való módot keressük ebben is.
Rejtélyes és ismeretlen a jövő. Most különösen kiszámíthatatlan. De amíg itt vagyunk, ragadjunk meg minden pillanatot, hogy valóban ÉLJÜNK.
Ellenőrizd idős hozzátartozód személyijét: augusztus 3-án érvénytelenné válhat, értesítést nem küldenek