A tavaly nyár óta futó kísérleti programban résztvevő patikák támogatásban részesülnek, ha – az orvosokhoz hasonlóan – konzultálnak a betegekkel.
A pácienseknek az eladótértől elkülönített helyiségben nyugodt körülmények között, egy konzultáció keretében van lehetőségük arra, hogy panaszaikat a gyógyszerészekkel megosszák, akik a hagyományosnál jóval átfogóbb tájékoztatást adnak a gyógyszerek szedéséről, esetleges mellékhatásairól – betegségükkel összefüggésben.
Ilyen jellegű szolgáltatásra eddig nem volt mód, ám mióta bizonyos adminisztratív feladatokat digitális eszközök és mesterséges intelligencia végez, a gyógyszerészek több időt és figyelmet tudnak szentelni a betegeknek.
A cél, hogy a patikák egyfajta információs központként működjenek, ahol valamennyi betegadat összefut. „Ideális esetben van egy szakember, aki észben tart mindent, s tisztában van azzal, hányféle készítményt szed egy beteg. Különösen úgy, hogy a receptet kiíró orvosok legtöbbször nem egyeztetnek egymással" – mondja Valentin Schlieper német közforgalmú gyógyszerész, aki a patikában alkalmazható digitalizáció lehetőségeiről, hatékonyságáról írja tudományos dolgozatát a Semmelweis Egyetemen. „Ehhez azonban muszáj digitális eszközökre támaszkodnunk” – teszi hozzá.
Több országban a gyógyszertárak – különösen a pandémia kezdete óta – a digitalizációt elsősorban a betegforgalom online vásárlótérbe irányítására használják. A programban résztvevő patikák ugyanakkor a személyes kapcsolatok mélyítésére törekednek. „Az indulás óta ügyfeleink durván fele vette igénybe a szolgáltatást, ami a legalább 5 gyógyszert rendszeresen szedő betegeknek szól” – mondja Schlieper.
"A tapasztalatok szerint minél súlyosabb egy beteg állapota, annál nagyobb valószínűséggel él a személyes konzultáció lehetőségével"
– teszi hozzá.
A kezdeményezés egyúttal próbálkozás arra, hogy az orvosokat valamennyire tehermentesítse. Ám nem minden orvos üdvözli annak ellenére, hogy a felelősség és a feladatok megosztása a beteg érdekét szolgálják, s az orvos-gyógyszerész együttműködése révén a hibázás lehetősége is csökken – mondja Schlieper.
Az esetlegesen egymás (mellék)hatását kioltandó gyógyszerek mennyisége is csökkenthet így, s javulhat a gyógyszerszedési fegyelem.
Sokszor feledékenység vagy készlethiány miatt nem kerül sor a gyógyszer kiváltására. „Mivel a patikák a készítmények átlagosán 50%-át tartják készleten, előfordul, hogy a betegek már nem mennek vissza a megrendelt gyógyszerért. A digitalizáció, például online emlékeztető alkalmazása ezen is javíthat” – magyarázza Schlieper.
A programban, mely a német egészségügy digitális átállásának egy eleme, jelenleg 17 gyógyszertár vesz részt. A potenciál nagy, nem kizárt, hogy a rendszert egész Németországra kiterjesztik, mondja Schlieper. A siker elsősorban a digitalizáció mértékén (e-recept, e-beutaló, elektromos betegfájl országos bevezetése) és az orvosok hajlandóságán múlik.
A különböző intézményi platformok (orvosi rendelő, patika, kórház, stb.) összefésülése is elengedhetetlen, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok lassíthatják a folyamatot.
Kiemelt kép (illusztráció) freepik.com; fotó: Valentin Schlieper magánarchívum
Eltűnt egy 11 éves kislány Oroszlányból – a rendőrség a lakosság segítségét kéri