Egy közelmúltban megjelent, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által elvégzett, átfogó vizsgálat során azonban a gyümölcsökből és zöldségekből vett minták több mint negyede többféle, akár 12 különböző vegyszert tartalmazott. Ezek együttes hatását pedig nem veszik számításba a jogalkotásnál. Ha egy élelmiszerben például négyféle növényvédő-hatóanyag található, de külön-külön egyiknek a mennyisége sem éri el a saját határértékét, akkor az adott termék forgalmazható. A növényvédelmi szabályozás tehát jelenleg nem veszi figyelembe azt az igazoltan létező, nem hivatalosan „koktélhatásnak” is nevezett jelenséget, mely szerint a különböző vegyszerek hatásai összeadódnak, gyakran egyenesen egymást erősítik ‒ mutat rá a szakember.
A hivatkozott, 2023-ban megjelent, de a 2021-es évre vonatkozó vizsgálatban összesen 87.863 élelmiszermintát elemzett az EFSA az uniós országok, valamint Izland és Norvégia területén. A felmérés egyik tapasztalata, hogy az EU-n kívülről érkező minták jóval gyakrabban voltak szennyezettek. Ugyanakkor a bevizsgált minták 97,9%-a szabályos volt, mert bár 44,3%-uk tartalmazott legalább egy, de minden negyedik esetben több vegyszermaradványt, az majdnem mindig a határérték alatt maradt. Volt olyan termék, amiből 39 féle vegyszert mutattak ki, mégis a polcokon maradhatott, hiszen a határértéket egyikből sem érte el.
A fentiek alapján Dr. Roszík Péter úgy véli: ha a döntéshozók független, tudományos eredmények alapján, az anyagok együttes hatására is tekintettel alkotnák a szabályokat, minden élelmiszer lehetne sokkal biztonságosabb.
Hozzá kell tenni, a biominősítésű élelmiszerekben lényegében szinte kimutatni sem tudták a szóban forgó vegyszereket, származástól és határértéktől függetlenül. Bár az ökológiai gazdálkodásnak a vegyszermentesség csak az egyik eleme, úgy tűnik, hogy jelenleg ez az egyetlen, tömegek számára is elérhető minősítés, ami garanciát jelent a vegyszermentességre.
Eltűnt egy 11 éves kislány Oroszlányból – a rendőrség a lakosság segítségét kéri