Finnország: ahol az a legfontosabb, hogy mi a legjobb a gyereknek

A finn oktatási rendszer csodái

Ahol minden gyerek számít

Finnországban jó gyereknek lenni. Nagyon jó. A családok a boldogságra és az egészségre helyezik a legtöbb figyelmet, a finn oktatási rendszer pedig egész Európában a legjobbnak számít.

Az iskolarendszer sikerét nagyban befolyásolja maga a finn társadalom, és az a szemlélet, miszerint minden gyerek számít, sőt, az a legfontosabb, hogy mi a legjobb a gyerek számára.
 

Így indul egy finn baba élete: családi szoba a kórházban, babadoboz, szülők tehermentesítése

Érdemes a szülés körülményeit megnézni Finnországban. A kórházakban nagyon elterjedt a családi szoba, ahol mindkét szülő kényelmesen elfér, így a kisbaba érkezése után mindannyian együtt tudnak lenni. Amíg az édesanya szoptat, addig az édesapa átveszi az egyéb teendőket – a finn szülők megosztják egymás között a feladatokat. 

Teljesen természetes az is, hogy az apa főz, mos, pelenkáz. Gyakoriak a látogatók is a baba születése után, akik ételt visznek a család számára. 

A finn babadoboz rendszere 1938 óta működik és összesen 40-50 terméket tartalmaz. A kormány célja, hogy a családnak segítsen abban, hogy jó körülmények között induljon minden baba élete.
 

TEXTSTART:34093babadoboz:TEXTSTOP
 

A kezdőcsomag tartalmaz többek között:

• pelenkát
• bodykat
• hálózsákot
• fürdetési termékeket
• ágyneműt
• matracot
• kiságyat. 

A kiságy tulajdonképpen a doboz maga, aminek az alján található a matrac. Sok finn baba ebben a dobozban tölti az első éjszakáit függetlenül attól, hogy milyen anyagi helyzetben élő családba érkezik.
 

TEXTSTART:34093babadoboz2:TEXTSTOP
 

A szülők 24 hetes szülői szabadságot kapnak közösen. A finnek tudják, mennyire fontos, hogy egymáshoz tudjanak kapcsolódni a szülők, ezért a friss családokat a templomoknál és az önkormányzatoknál egy reggeli kávéval várják, így alkalmuk adódik más családokkal beszélgetni, kapcsolatot teremteni.
 

A finn gyerekek önállóak és magabiztosak

A finnek egyenrangú felekként tekintenek egymásra, és nincs ez másként a családokban sem, így az apa ugyanúgy kiveszi a részét a gyereknevelésből, mint az anya. Ha kell, akkor az apa teszi tisztába a kicsit, vagy eteti meg, de játszik is vele, és próbál a munka mellett minél több minőségi időt tölteni a gyerekével. 

A finn családokban mindkét szülő dolgozik, ezért a gyerekek nagyon hamar megtanulnak egyedül közlekedni az utcákon, már első osztályos koruktól egyedül járnak haza. 

A finn gyerekek már kisebb korukban nagy önállóságra tesznek szert, egyedül készítik el maguknak az ételt, és ügyesen játszanak a kertben, amíg a szüleik haza nem érnek a munkából.
 

A finn oktatási rendszer: boldog és stresszmentes diákok

A finn oktatási rendszer a legjobbnak számít egész Európában. De vajon mi a sikerük titka?

A finn iskolákban kis létszámú osztályok vannak, így mindenki ismer mindenkit. Van, hogy egy tanár hat évig is tanítja ugyanazokat a diákokat, így családiassá válik a légkör.

A tanári pálya az egyik legvonzóbb szakma a fiatalok számára Finnországban. A pedagógusok munkájába nem szólnak bele, mert tisztában vannak vele, milyen magas színvonalú a tanárképzés.

Az iskolákban minden gyermek számára ingyenesen biztosítanak meleg ételt, mert tudják, hogy ha valaki nem eszik, akkor kevésbé tud majd koncentrálni. Ezen kívül orvosi, fogorvosi és mentálhigiéniás szolgáltatások is vannak az intézményekben. 

A finn gyerekek csak hétévesen kezdik az iskolát. Az iskolákban 9:00 és 9:45 között kezdődik a tanítás, így reggel nincs stressz és rohanás. A szünetek is hosszabbak, általában 15-20 percesek, így mindenre van idejük a gyerekeknek. 

A tárgyi tudás helyett maga az ember, vagyis a gyermek van a középpontban, aki mindenkivel egyenlő. Arra törekednek, hogy a jól érezze magát, hogy boldog, egészséges és kiegyensúlyozott legyen. Éppen ezért nem jellemző az iskolákra a versengés. A cél az, hogy csoportban, együtt tudjanak gondolkodni és dolgozni a diákok. 

A gyerekek nincsenek leterhelve, nem kapnak túl sok házi feladatot, így iskola után azzal töltik a szabadidejüket, hogy a friss levegőn rohangálnak, játszanak. De iskolaidőben is sokszor vannak kint az udvaron. 

A finn oktatási rendszer abban is különbözik a többitől, hogy nincsenek tesztek, feladatlapok és érdemjegyek sem. Minden tanár a saját elvei alapján értékeli a diákokat. Csak egyetlen vizsgájuk van, ez az úgynevezett beiratkozási vizsga, amikor az egyik intézményből egy másik szintű iskolába jutnak a diákok. 

A stesszmentességhez az is nagyban hozzájárul, hogy a tanárok nem pirítanak rá a gyerekekre, ha valamit nem tudnak, vagy nem szorgalmasak. A cél az, hogy egészségesek és boldogok legyenek. 

Magolás helyett a kreatív gondolkodásra és a gyerekre szabott tanításra helyezik a hangsúlyt. Ez azt is jelenti, hogy a tanulók önállóan kézben tudják tartani a saját fejlődésüket. Éppen ezért 10. osztálytól kezdve ők maguk választják ki azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni szeretnének – ez a rendszer nagyon hasonló az egyetemi képzésekhez. Az alaptárgyak mellett olyanok is megtalálhatóak a tárgyak között, mint például a fodrászat, harcművészet, sífutás, főzés, színház, vagy az asztalosság. 

Indexkép: Depositphotos.com

A cikk forrásául Pasi Sahlberg: A finn példa című könyv szolgált