Amikor Brahms 1880-ban díszdoktori címet kapott a Breslaui Egyetemtől, és megtudta, hogy a megtiszteltetést nem elég csupán megköszönnie, zeneművet is kell írnia ez alkalomból, úgy döntött, megfricskázza a professzor urak orrát. Nyitányt komponált, végén az emelkedett Gaudemus igiturral, előbb azonban a zenében pajkos diákdalok tűnnek fel. Hegedűversenye ezzel szemben mindvégig magasztos, hiszen a legfennköltebb érzések egyike ihlette: a barátság, ezúttal a szólista, Joseph Joachim – Joachim József – iránt, akinek származására a finálé magyaros témája utal. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar évadnyitó koncertjének első része a Brahms-művekben Európára tekint, a szünet után azonban hazai legnagyobbjaink egyike, Bartók szólal meg: a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára egyszerre hódol a klasszikus hagyománynak szimfóniaszerű formájával és a barokknak az ellenpontos szerkesztésmóddal. A zenekar főzeneigazgatója, a közelmúltban Kossuth-díjjal kitüntetett Vashegyi György pálcája alatt muzsikál, a Brahms-versenymű szólistája a világszerte ünnepelt Baráti Kristóf.
JOHANNES BRAHMS: Akadémiai ünnepi nyitány, op. 80
JOHANNES BRAHMS: D-dúr hegedűverseny, op. 77
***
BARTÓK BÉLA: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, Sz. 106, BB 114
Baráti Kristóf hegedű
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Vashegyi György
Nyitókép: Csibi Szilvia
Eltűnt egy 11 éves kislány Oroszlányból – a rendőrség a lakosság segítségét kéri