A fűtési szezon buktatói: ezért erősödhetnek fel allergiás panaszaid

Feltekert termosztát – alacsony páratartalom

Sokan alig várják, hogy a hidegebb idő beálltával bekuckózhassanak meleg otthonaikba egy bögre tea kíséretében. A kandallók és cserépkályhák, radiátorok és gázkonvektorok jóleső melege azonban allergiás panaszaink felerősítésével is járhat.  

– A fűtés többféle módon befolyásolhatja az allergiások panaszait, többek között szárazzá teszi a beltéri levegőt, ami az orrnyálkahártya és a torok szárazságához is vezethet. Ez azért probléma, mert a nyálkahártya meggátolja a kórokozók átjutását, és a mirigyei által termelt váladék elpusztítja a mikroorganizmusok jelentős részét. Összességében tehát fontos őrző-védő funkciót tölt be a betegségek és fertőzések kapcsán – mondja Dr. Hidvégi Edit. A kiszáradt orrnyálkahártya érzékenyebbé válik a beltérben található allergénekre is. A folyamat ellensúlyozására a rendszeres HEPA-szűrővel ellátott porszívóval történő takarítás, a gyakori nedves portörlés, a bőséges folyadékbevitel és a levegő párásítása is jó megoldás. Ezen felül javasolt a gyakori sósvizes orrmosás, amivel a nehezen elérhető helyekről is eltávolíthatók az allergének, és csökkenthetők a légúti allergiák gyulladásos tünetei. Az orrmosás hatékonyságát rengeteg tudományos bizonyíték támasztja alá, ezért használatát számos szakmai ajánlás javasolja.

A fűtési szezon nagy nyertesei: a poratkák

A beltéri allergének toplistáján előkelő helyen szerepel a poratka is. Sajnos nincs olyan szöglete a lakásnak, ahol ne fordulna elő, ám kedvenc búvóhelye az ágy, valamint az ágynemű, ahol könnyedén hozzájuthat a táplálékául szolgáló, lehulló hámsejtjeinkhez. Allergiás panaszainkat a beszáradt és mikroszkopikus méretűre széttöredezett ürülékében lévő fehérje okozza, ami légúti és bőrtünetek formájában nyilvánul meg.

– Mivel a poratka leginkább a meleg, párás lakásokban érzi igazán elemében magát, így ne tekerjük fel túlzottan a termosztátot, és a párásítással sem érdemes túlzásba esni – javasolja a szakember. A lakókörnyezetünkben célszerű a kb. 40-60 százalék közötti páratartalmat és a 20-22 fok közötti hőmérsékletet megcélozni (a hálószobában ennél alacsonyabb hőmérsékletet is beállíthatunk).

Tüsszögés, orrfolyás? A cirkuláló meleg levegő is okozhat panaszokat

– A kályha és kandalló használata során a szilárd égéstermékek (füst, korom, szálló por) és gáznemű anyagok okozhatnak kellemetlen légúti tüneteket (zihálást és köhögést) az allergiás betegek számára, és sajnos akár a meglévő krónikus tüdőbetegségeket (pl. asztma, COPD) is jelentősen súlyosbíthatják. Súlyos problémát jelent, hogy sokan igen felelőtlenül lakkozott és különféle vegyi anyagokkal kezelt bútorokat, műanyagot és szemetet is tűzre dobnak, ami rendkívül káros a légutakra és az egészégre. Ugyanakkor a radiátorokkal vagy konvektorokkal felszerelt lakásokban a folyamatosan keringtetett meleg levegő idézheti elő az allergiás tüneteket. A fűtés elindítását követően a feláramló meleg levegő ugyanis felkavarja a fűtőtesteken és az alattuk lerakódott port, és vele együtt a benne lévő allergének (poratkák, pollenek, penészgomba spórák, házi állatok beszáradt és feltöredezett faggyú- és hámsejtjei) is a levegőbe kerülnek – ezek légúti panaszokat váltanak ki az arra érzékenyeknél. Takarításkor szenteljünk kiemelt figyelmet a fűtőtestek portalanításának is – hívja fel a figyelmet a pulmonológus szakember, aki hozzáteszi, hogy ha split klímával oldjuk meg a fűtést, akkor a ventilátoron, szűrőkön és lamellákon megtelepedett por és szennyeződés eltávolításáról se feledkezzünk meg. Ez utóbbinál rendkívül fontos a rendszeres szakember által történő tisztítás és fertőtlenítés is, hiszen a lecsapódó nedvesség miatt ezekben az eszközökben előszeretettel bújnak meg a baktériumok és gombák is.

Ha csapdába akarja ejteni a meleget, megjelenhet a penész is

A fűtés általában csökkenti a páratartalmat, ezáltal mérsékli a penész kialakulását, a nem megfelelően szellőző helyiségekben azonban fokozott páralecsapódás jöhet létre, ami kedvez a penészgomba szaporodásának. A penészgomba felbukkanására a sötét, nyirkos és párás, a szem elől sokszor elzárt zugokban (fürdőszobában, padláson és pincékben, gardróbszekrényekben, bútorok mögött, cserepes virágok földjében), hiányos falszigetelés esetén hőhidaknál, az északi falakon, valamint a műanyag nyílászárókkal ellátott új lakásokban is számíthatunk. E beltéri allergén végleges felszámolása csak a kiváltó ok megszüntetésével (többek között a szigetelési hiányosságok kijavításával, a páratartalom csökkentésével és a rendszeres szellőztetéssel) érhető el.

– Az allergénekkel teli áporodott és elhasználódott levegő, a dohos szag, a nedves-penészes falak nemcsak allergiás panaszainkat súlyosbíthatják (vizes orrfolyást, orrdugulást, köhögést, szem- és torokviszketést, a szem bevérzését és asztmatikus tüneteket okozva), de általános közérzetünkre és egészségi állapotunkra is rányomhatják bélyegüket. Egy kellemes hőmérsékletű, megfelelő páratartalmú, tiszta levegőjű és allergénminimalizált lakótérben jól érezzük magunkat, és allergiás panaszaink is mérséklődnek, ellenben a rossz beltéri levegőminőség a rendkívül kellemetlen allergiás tüneteken túl indokolatlan fejfájást, fáradtságot, koncentrációs zavarokat is okoz. Ha tehát úgy érzi, hogy az utóbbi időben a felsorolt panaszoktól szenved, és tünetei zárt környezetben felerősödnek, akkor javasolt allergológus szakembert felkeresnie – tanácsolja Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont pulmonológus szakorvosa.

Forrás: Allergiaközpont (www.allergiakozpont.hu)

Nyitókép: depositphotos