Gyökeresen átalakultak a magyarok internetezési szokásai az elmúlt egy évtizedben: míg 2014-ben a többség még csak asztali számítógépről szörfölt a világhálón, 2024-ben már tízből nyolcan a telefonjukat is használták internetezésre. Az okostelefonok népszerűségével együtt nőtt a mobilinternet jelentősége is: tavaly a megkérdezettek 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy annak hiánya számára elviselhetetlen lenne – mintegy 6 százalékkal többen, mint 2020-ban.
A tavalyi évben egy átlagos magyar naponta mintegy három órát internetezett, az emberek harmada pedig egyenesen ezt tartotta a kedvenc időtöltésének. A digitális tér az elmúlt évtizedben tendenciózusan meghódította a szabadidőnket is: már minden második magyar úgy érzi, hogy túl sok időt tölt az online térben. Az időpazarlás érzete elsősorban a 16-39 éves fiatalokat sújtja, míg a céltudatosabban böngésző 55 éven felüliek körében ritkább.
A közösségi média mindeközben egyre nagyobb szerepet tölt be a baráti kapcsolataink fenntartásában: tíz éve még csak másfélszer annyian tartották meghatározónak az online platformokat ebben, mint akik nem, míg tavaly már négyszer annyian. Az is egyre fontosabb a felhasználóknak, hogy miképp jelennek meg ezeken a felületeken: 2014-ben még a válaszadók csupán harmada szánt külön figyelmet a közösségi profiljára, míg tavaly már a felük.
Az internet az informálódásban is megkerülhetetlenné vált: egy évtizede tízből még mindössze öten nevezték elsődleges információforrásuknak az online teret, 2024-ben azonban már nyolcan. Érdekes tendencia, hogy az online felületek jelentősége a pandémia előtti időszakban egyre növekedett, a járvány éveiben azonban a hagyományos médiumok szerepe vált jelentősebbé. Ennek oka az lehet, hogy a rádiók és televíziók hiteles és könnyen érthető információkat nyújtottak a krízishelyzetben, a lakosság pedig egyfajta hivatalos hírforrásként tekintett ezekre. Az online felületek ezzel szemben átmenetileg veszítettek a presztízsükből, mert sokszor álhírekkel vagy szenzációhajhász, félrevezető információkkal vadászták az olvasóik kattintásait, így csökkentve az emberek beléjük vetett bizalmát.
Az elmúlt évtizedben az internetes vásárlások is meghódították a hazai piacot: a pandémia alatt minden korosztályból tömegek tettek szert az online vásárláshoz szükséges tapasztalatokra, ami nagyban növelte a webáruházak népszerűségét.
A lakosság sportolásra és kulturális programokra fordított ideje a pandémia alatt erősen visszaesett, de 2024-ben már csaknem visszaállt a lezárások előtti szintre: az emberek több mint negyede ismét rendszeresen jár színházba vagy kiállításokra, de a koncertek látogatottsága is javult. A tavalyi évre a legalább heti rendszerességgel sportolók aránya is csaknem teljesen visszaállt a pandémia előtti szintre.
Bár az élet a lezárások óta visszatért a normális kerékvágásba, egyre többen panaszkodnak stresszre és kimerültségre. Az elmúlt tíz évben több mint 10 százalékkal nőtt azok aránya, akik rendszeresen kimerültnek érzik magukat. Ezzel párhuzamosan tavaly háromból egy megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy stresszes az élete, illetve, hogy sokat aggódik maga miatt, pedig 2014-ben még többségben voltak azok, akik ennek ellenkezőjéről nyilatkoztak. A stressz és az aggodalom leginkább a huszonévesekre jellemző, körükben tavaly szinte minden második megkérdezett küzdött ezzel, míg a 60-75 év közöttiekre a stresszmentes, nyugodtabb élet jellemző.
Az NMHH tanulmánya arra figyelmeztet, hogy a digitalizáció felpörgésével egyre fontosabb odafigyelnünk a tudatos és kiegyensúlyozott internethasználatra, hogy a folyamatos online jelenlét ne menjen személyes kapcsolataink, mentális jóllétünk és az egészséges életmód rovására.
Az alábbi videóban Gulyás Benjámin, az NMHH műsorelemző munkatársa ismerteti a tanulmány legfontosabb megállapításait:
TEXTSTART:35703VID:TEXTSTOP
Nyitókép: depositphotos
Eltűnt egy 11 éves kislány Oroszlányból – a rendőrség a lakosság segítségét kéri