Jól szeretni – Vekerdy Tamás 10 legfontosabb tanácsa, amiket minden anyuka imádni fog, ha boldog és kiegyensúlyozott gyereket szeretne

Jól szeretni – Vekerdy Tamás legfontosabb tanácsai, amiket minden anyuka imádni fog

Címötlet:
„Jól szeretni – 10 életmentő Vekerdy-tanács, amit minden anyuka olvasni akar, ha boldog és kiegyensúlyozott gyereket szeretne”

Bevezető

Sokszor érezzük magunkat elveszettnek a gyereknevelés útvesztőjében. Vajon jól csináljuk? Elég jó szülők vagyunk? Mitől lesz boldog, önbizalommal teli, kiegyensúlyozott a gyerekünk?
Vekerdy Tamás, a magyar gyermeklélektan legendás alakja, több évtizedes tapasztalatával és végtelen emberségével segít eligazodni ezekben a kérdésekben. „Jól szeretni – Tudod-e, hogy milyen a gyermeked?” című könyve nemcsak gyakorlatias tanácsokat ad, hanem megnyugtat, bátorít és felszabadít: nem kell tökéletesnek lennünk, csak jelen kell lennünk – és jól szeretni.

Ebben a cikkben összegyűjtöttük a könyv 10 legfontosabb üzenetét, tele konkrét példákkal, hétköznapi helyzetekkel, bátorító gondolatokkal, hogy minden anyuka (és apuka) magára ismerjen, és új lendületet kapjon a mindennapokhoz.
Olvasd végig, és oszd meg azokkal, akiknek szintén szüksége lehet egy kis Vekerdy-féle szeretet-injekcióra!

1. Ismerd meg a gyermeked és szeresd – feltétel nélkül!

Minden gyerek más, és minden gyereknek másra van szüksége. Vekerdy szerint a legfontosabb szülői feladat, hogy valóban megismerjük a gyermekünket – ne a saját álmainkat, elvárásainkat, félelmeinket vetítsük rá, hanem figyeljük, hallgassuk, és fogadjuk el olyannak, amilyen.
A gyerek akkor érzi magát igazán jól a bőrében, ha azt tapasztalja: őt szeretik, támogatják, nem akarják átalakítani.

„A nevelésnek két nagy lehetősége van: legyél, aki vagy, és én ebben támogatni foglak; vagy legyél, akivé én akarlak tenni.”
– Vekerdy Tamás

Ez a mondat minden szülő szívébe beleéghet: a gyerekünk nem a mi másolatunk, nem a mi be nem teljesült álmaink hordozója – hanem egy önálló, értékes, szerethető személyiség.

Tipp:
Figyeld meg, miben más a te gyereked, mint a többi. Mi az, amit igazán szeret? Mi az, amiben tehetséges? Mi az, amitől fél, vagy amiben bizonytalan?
Beszélgess vele, játssz vele, és ne félj kimondani: „Büszke vagyok rád, szeretlek, jó, hogy vagy nekem!”

2. Adj neki boldog gyermekkort – ez a legnagyobb ajándék!

Sokan azt hisszük, hogy a sikeres felnőtté válás záloga a korai fejlesztés, a verseny, a teljesítmény. Vekerdy szerint azonban épp ellenkezőleg: az lesz igazán boldog és kiegyensúlyozott felnőtt, aki gyerekkorában jól érezhette magát a bőrében, érzelmi biztonságban, szeretetben, játékban nőtt fel.

„Nem az teljesít igazán jól a felnőtt életben, akit már gyermekkorában is kemény, versengő, taposó körülmények között neveltek, hanem az, aki gyermekkorában jól érezhette magát a bőrében, érzelmi biztonságban nevelkedett…”
– Vekerdy Tamás

A boldog gyerekkor nem luxus, hanem alapvető szükséglet. A közös játék, a futkározás, a nevetés, a mese, a mondókázás, az ölelés, a „marháskodás” mind-mind olyan élmények, amelyek védelmet adnak a későbbi nehézségekkel szemben.

Tipp:
Ne félj gyereknek lenni a gyerekeddel! Játssz vele, bolondozz, nevess, bújjatok össze, olvass mesét, csiklandozd meg, énekeljetek együtt. Ezek az igazi „fejlesztő foglalkozások” – minden más csak ráadás!

3. Tápláld az önbizalmát – minden nap!

A gyerek önbizalma nem magától nő, hanem abból, hogy érzi: hisznek benne, elfogadják, támogatják, értékesnek tartják. A folyamatos kritika, a hibákra való fókusz, a rideg, értékelő tekintet letöri a gyereket – és nemhogy javítana a teljesítményén, inkább elbizonytalanítja.

„A kemény, hideg, értékbecslő tekintet, a kritika a kisgyereket letöri és egyáltalán nem segíti teljesítménye növelésében, sőt!”
– Vekerdy Tamás

A szülő feladata, hogy minden nap megerősítse a gyerekben: „Te is valaki vagy. Fontos vagy. A véleményed számít. Jogod van hibázni, tanulni, fejlődni.”

Tipp:
Dicsérd az erőfeszítést, ne csak az eredményt! Ha valamit nem sikerül elsőre megoldani, mondd el, hogy ez teljesen rendben van – a lényeg, hogy próbálkozott, gondolkodott, tanult belőle.

4. Ne százalékold le – a gyereked nem egy jegy vagy osztályzat!

Az iskola hajlamos „leminősíteni” a gyerekeket: 65%, 75%, „közepes”, „elégséges”. Vekerdy szerint a szülőnek soha nem szabad elhinnie, hogy a gyereke kevesebbet ér csak azért, mert nem kitűnő tanuló.
A család legyen az a hely, ahol a gyerek mindig 100%-osnak érezheti magát – ahol nem a jegyek, hanem az igazi értékek számítanak.

„A gyereknek azt kell éreznie, hogy a családja teljes érzelmi biztonságot ad, nem az iskolai teljesítmény szerint ítéli meg és megvédi, amikor szükséges.”
– Vekerdy Tamás

Sok híres ember volt rossz tanuló az iskolában – a lényeg, hogy valaki feltétel nélkül hitt bennük.

Tipp:
Ha a gyereked gyengébb jegyet hoz haza, ne büntesd, ne szégyenítsd. Beszéljétek meg együtt, mi az, ami érdekli, miben jó, hogyan lehet segíteni neki, hogy megtalálja a saját útját.

5. Állj ki mellette – mindig, minden körülmények között!

A gyereknek tudnia kell, hogy a szülei mindig mögötte állnak, megvédik a külvilággal szemben – még akkor is, ha hibázik, vagy ha nem értünk egyet vele. Ez az érzelmi biztonság az, ami egész életére elkíséri.

„A gyereknek tudnia kell, hogy mi, a szülei, mindig megvédjük a külvilággal szemben, bármi történik – akkor is, ha nem értünk egyet, azt majd külön elintézzük vele –, tudnia kell, hogy ott állunk mellette és mögötte.”
– Vekerdy Tamás

A kapcsolatotok mindig fontosabb, mint a gyerek aktuális teljesítménye vagy viselkedése.

Tipp:
Ha a gyereked bajba kerül, először öleld meg, hallgasd meg, állj mellé – a tanulságokat, következményeket ráértek később megbeszélni.
A legfontosabb, hogy érezze: rá mindig számíthat.

6. Tanítsd meg, hogy hibázni emberi dolog!

A hibázás nem bűn, hanem a tanulás része. Vekerdy szerint a szülőnek nem az a dolga, hogy tökéletességet várjon el, hanem hogy megtanítsa: hibázni jó, mert abból lehet tanulni.

„Tévedni, hibázni jó! Abból tanulsz. Nem úgy van az, hogy tévedhetetlenül születek, jól bemagolok mindent és tökéletes vagyok. Ilyen nincs.”
– Vekerdy Tamás

A tökéletesség hajszolása csak szorongást, megfelelési kényszert szül. A gyerek attól még nem rossz, hogy néha hibázik, sőt – ettől lesz tapasztaltabb, önállóbb, bátrabb.

Tipp:
Ha a gyereked elront valamit, ne szidd le, ne alázd meg. Inkább kérdezd meg: „Mit gondolsz, mi történt? Legközelebb hogy csinálnád másképp?”
A közös „nyomozás” sokkal többet ér, mint a büntetés.

7. Váltsatok, ha az érdeke azt kívánja – ne félj változtatni!

Sokszor ragaszkodunk egy iskolához, tanárhoz, helyzethez, mert azt hisszük, „úgyis mindegy”, „majd megszokja”, „mindenki kibírta valahogy”. Vekerdy szerint azonban, ha a gyerek tartósan szorong, testi tünetei vannak, nem érzi jól magát, akkor a szülőnek lépnie kell – akár iskolát, tanárt, környezetet is kell váltani.

„Az, hogy a tanító milyen, később egy asztmában, egy gyomorfekélyben is visszaköszönhet.”
– Vekerdy Tamás

A szorongás, a félelem, a folyamatos stressz nem „normális” – ezekkel foglalkozni kell, és ha kell, változtatni, kiállni a gyerek érdekei mellett.

Tipp:
Figyeld a gyereked jelzéseit: gyakran fáj a hasa, izzad a tenyere, nem alszik jól, sír, visszahúzódik? Ezek mind figyelmeztető jelek.
Ne félj segítséget kérni, szakemberhez fordulni, vagy akár iskolát váltani, ha az ő érdekei ezt kívánják!

8. A kamaszkor nem betegség – csak átmeneti káosz!

A kamaszkor a második születés kora – mondja Vekerdy. Ilyenkor a gyerek lázad, hazudik, leválik, próbálgatja a határait. Ez teljesen normális, és nem azt jelenti, hogy „elrontottuk”.

„A kamaszkor a második születés kora. Német Waldorf-tanárok erre azt mondták, hogy a kamaszra ki kéne írni: „átépítés miatt átmenetileg zárva”.”
– Vekerdy Tamás

A kamasz akkor tud jól leválni, ha korábban megkapta az érzelmi biztonságot. A szülőnek ilyenkor a legfontosabb feladata: kibírni, túlélni, elviselni a jelenlétét, és biztosítani arról, hogy bármi is történik, szereted, és ott vagy mellette.

Tipp:
Ne akard mindenáron „nevelni” a kamaszt – inkább élj vele együtt, hallgasd meg, adj neki teret, és légy ott, ha szüksége van rád.
A vihar elvonul, és a gyereked újra visszatér hozzád.

9. Légy boldog szülő – a te jólléted is számít!

Sokan megfeledkezünk róla, hogy a saját boldogságunk, elégedettségünk legalább annyira fontos, mint a gyereké. Egy fáradt, kimerült, állandóan aggódó, önmagát feláldozó anya nem tud igazán jelen lenni – és ezt a gyerek is megérzi.

„Próbáld élvezni a gyerekedet, ez a legfontosabb. A gyerek iszonyatosan fárasztó, kiszívja a vérünket, lerágja a húsunkat, ezért meg kell tőle szabadulni néha.”
– Vekerdy Tamás

Nem kell mindig tökéletesnek lenni, nem baj, ha néha rumli van, ha nem vasaltál ki mindent, ha néha csak leültök és együtt nevettek.
A gyereknek boldog, kiegyensúlyozott szülőre van szüksége – nem mártírra!

Tipp:
Merj időt kérni magadnak! Szervezz „anyaidőt”, találkozz barátokkal, olvass, sportolj, pihenj.
A gyerekednek is jobb, ha egy kipihent, örömteli anyukát kap vissza!

10. Ne hagyd, hogy a kütyük uralják a gyereked életét!

A digitális világ csábító, de veszélyes is lehet. Vekerdy szerint tízéves korig különösen fontos, hogy a szülő limitálja a tévé, számítógép, tablet, telefon használatát. Ezek a kütyük ugyanis nemcsak az agy fejlődését, hanem a fantáziát, a kreativitást, a szociális készségeket is visszafogják.

„Tízéves korig sokkal jobb, ha a szülő limitálja a kütyük, így a televízió és számítógép használatát. Éppen azért, hogy a kisgyerekek megtanulják: felhasználói legyenek ezeknek a dolgoknak, ahelyett, hogy ezek a szerkezetek uralkodjanak felettük.”
– Vekerdy Tamás

A közös mesélés, beszélgetés, játék, mozgás fejleszti legjobban a gyereket – nem a képernyő.

Tipp:
Válasszatok együtt műsorokat, nézzétek együtt, beszélgessetek róla, és minden nap legyen „kütyümentes” idő, amikor csak egymásra figyeltek.
A hallott mese, a közös játék, a fantáziavilág minden képernyőnél többet ér!

+1. Ne akarj tökéletes szülő lenni – elég, ha jól szeretsz!

A legnagyobb ajándék, amit adni tudsz a gyerekednek, az a feltétel nélküli szeretet, a jelenlét, az elfogadás. Nem kell tökéletesnek lenni, nem kell minden hibát elkerülni – elég, ha ott vagy, figyelsz, szeretsz, és elfogadod őt olyannak, amilyen.

„A jól szeretés nem tökéletességet, hanem elfogadást, szabadságot, jelenlétet, és a gyerek egyéni útjának tiszteletét jelenti.”
– Vekerdy Tamás

A szülőség útja tele van vargabetűkkel, hibákkal, újrakezdésekkel – de minden nap lehet tanulni, fejlődni, és újra meg újra jól szeretni.

Egy kis Vekerdy-mágia a mindennapokra

Ha csak egy dolgot viszel magaddal ebből a cikkből, legyen az ez: a gyerekednek nem tökéletes szülőre van szüksége, hanem rád – úgy, ahogy vagy, a hibáiddal, a bizonytalanságaiddal, a szereteteddel együtt.

Merj néha lelassulni, elengedni a megfelelési kényszert, és csak élvezni a közös pillanatokat.
A gyereked emlékezni fog a közös nevetésekre, az ölelésekre, a mesékre, a játékra – nem a jegyekre, nem a rendes lakásra, nem a tökéletes szülinapi tortára.

Jól szeretni – ez a legnagyobb ajándék, amit adhatsz.

Ha tetszett a cikk, oszd meg más anyukákkal is, hogy minél több gyerek nőhessen fel boldog, érzelmi biztonságban – Vekerdy Tamás szellemiségében!

Kép: depositphotos