Anyatej, tápszer és az éjszakai ébredések
Az újszülöttek igény szerint esznek, általában 1–3 óránként, éjszaka is. Emiatt a gyakori ébredés teljesen természetes ebben az időszakban. Az anyatej gyorsabban emésztődik, mint a tápszer, ezért az anyatejes babák jellemzően gyakrabban kelnek fel enni.
Ha a baba nem lakik jól, könnyebben megébredhet, de a túltáplálás sem kedvez az alvásnak, hiszen hasfájást, bukást vagy puffadást okozhat. Reflux vagy kólika esetén a gyakori bukás, a gyomorsav vagy a fokozott gázképződés szintén nehezítheti a pihenést. Ilyenkor segíthet az étkezés utáni függőleges tartás és a kisebb adagok kínálása.
Hozzátáplálás és alvás 6–12 hónapos korban
A hozzátáplálás kezdetén az új ételek, például a zöldségek, gyümölcsök vagy gabonák bevezetése hatással lehet a baba emésztésére, ez pedig az alvást is befolyásolja. Egyes alapanyagok – különösen a puffasztó zöldségek vagy allergének – nyugtalan alvást okozhatnak.
A túl késői vagy túl nehéz vacsora is megzavarhatja az éjszakai nyugalmat. A hús vagy a gabonafélék nehezen emészthetők, ezért lefekvés előtt 1–1,5 órával könnyebb, egyszerűbben emészthető vacsorát érdemes adni. Az is fontos, hogy kerüljük a koffeintartalmú alapanyagokat, például a kakaót vagy a teát, valamint a magas cukortartalmú ételeket.
Az alvási szokások és az étkezés összefüggései
Sok baba megszokja, hogy evés közben alszik el, például szopizás után. Ez alvási asszociációt alakít ki: amikor éjszaka felébred, ugyanarra a körülményre „számít”, vagyis az evésre. Ilyenkor nehézséget jelenthet az önálló visszaalvás.
A fogzás szintén megzavarhatja az alvást, főként akkor, ha a szilárd ételek rágása és a fogzás kellemetlenségei egyszerre jelentkeznek. Ez nem közvetlenül az étkezés, hanem inkább a fejlődési folyamatok hatása, mégis szorosan összekapcsolódik az étkezési szokásokkal.
Először adtak agykárosodott újszülötteknek terápiás céllal anyatejet orrjáratba hazánkban