Drága Anyu és Apu!
Most nagyon nehéz, és hiába mondjátok, hogy "lesz másik”, nekem most az a legfontosabb, aki elment. Ez az első igazi szerelem volt, és most az első igazi szívfájdalom.
Összeállítottam nektek egy listát, mint egy sürgősségi túlélőcsomagot. Kérlek, kövessétek ezeket a pontokat, hogy ne rontsátok el az egészet, amíg megpróbálok újra talpra állni.
Amit én, a kamasz kérek hogy tegyetek
Ezek azok a dolgok, amikre most a legnagyobb szükségem van tőletek…
1. Hallgassatok meg, zárjátok ki az ítélkezést!
Ha elkezdek beszélni, fogadjátok be, amit mondok. Ne adjatok tanácsot, és ne próbáljátok azonnal megoldani a helyzetet. Miért? Csak azt akarom, hogy valaki meghallja a fájdalmamat. Nincs szükségem arra, hogy okosabb legyek, vagy tudjam, mit kellett volna tennem. Csak egy biztonságos helyre vágyom, ahol sírhatok.
2. Erősítsétek meg az érzéseimet, ne kicsinyeljétek le!
Mondjátok azt: "Ez most nagyon fájdalmas, látom rajtad,” vagy "Teljesen rendben van, ha most szomorú vagy.” Nekem ez most a világvége, és ha ti is komolyan veszitek a fájdalmamat, akkor nem érzem magam hülyének. Ha azt mondjátok, hogy "Ne aggódj, majd lesz másik,” azzal azt üzenitek, hogy ez a szerelem nem is volt fontos. Pedig az volt.
3. Kényeztessetek most egy kicsit (de ne erőltessétek!)
Hozzatok be egy tál jégkrémet, nézzünk egy közös filmet, vagy hívjatok, hogy segítsek valami egyszerűben a konyhában. Jól esik, ha éreztetitek, hogy még mindig szeretve vagyok. A kényeztetés és a szeretetteljes apróságok most gyógyító hatásúak. Ugyanakkor, ha azt mondom, hogy most nem akarok, azt is fogadjátok el!
4. Gondoskodjatok a szükségleteimről!
Észrevétlenül figyeljetek arra, hogy egyek, igyak és aludjak. Lehet, hogy nem leszek éhes napokig, de egy kis leves vagy egy pohár gyümölcslé jól jöhet. A gyász kimerít. Jól esik, ha tudom, hogy ti figyeltek arra, ami nekem most nem megy, mert csak a fájdalmamra tudok koncentrálni.
Amit soha, de soha ne tegyetek
Ha ezeket teszitek, csak rontotok a helyzeten…
1. Ne szóljátok le az exemet!
Ne mondjátok, hogy "Úgyis egy bunkó volt,” vagy "Sosem kedveltem!” Én választottam őt, és szerettem (vagy legalábbis most még gyászolom). Ha kritizáljátok, azt érzem, hogy a választásomat és az ízlésemet kritizáljátok. Csak dühös leszek, és védekezni fogok. Ne feledjétek, egy ideig még a szívem része volt!
2. Ne bagatellizáljátok el a fájdalmamat a sajátotokkal!
Ne kezdjetek bele abba, hogy "Nekem is volt ilyen, de sokkal rosszabb volt, amikor…” Ez nem egy verseny, és nem ti vagytok a főszereplők. Most nekem fáj, és a ti sztoritok nem veszi el az én fájdalmamat. Csak azt érem el vele, hogy azt érzem, az én szenvedésem nem elég fontos.
3. Ne faggassatok állandóan!
Ne kérdezzétek meg óránként, hogy "Hogy vagy?” vagy "Beszéltél vele?” A folytonos faggatás csak stresszel, és állandóan emlékeztet arra, hogy mi történt. Ha beszélni akarok, tudjátok hol találtok. A tudomásul vétel és a csendes jelenlét most értékesebb, mint ezer kérdés.
4. Ne avatkozzatok bele a drámába!
Ne írjatok az exemnek, vagy a szüleinek. Ne próbáljatok közvetíteni vagy bosszút állni. Ez az én kapcsolatom volt, és az én szakításom. Azt akarom, hogy hagyjátok, hogy én kezeljem a helyzetet, még ha ez fájdalmas is. Ha beavatkoztok, csak kínos és nehéz lesz nekem.
Köszönöm, hogy elolvastátok. Tudom, hogy szeretettel csináltok mindent. Csak kérlek, most egy kicsit a "támogató háttér” szerepet játsszátok, és ne az "azonnali probléma megoldó” szerepet.
Szeretettel,
A kamasz gyereketek
Indexkép: Karola G fotója a Pexels oldaláról
Fulladásveszélyes babatermékek tömege az online piactereken, amikből már több ezret eladtak