„Külföldön bezzeg nem kötelező!” – Utánajártunk, mi az igazság a gyermekvédőoltásokról

Az európai oltási rendszerek sokszínűsége: Ahány ház, annyi szokás

Európában nincs egységes, minden országra kiterjedő kötelező oltási rend. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és a WHO adatai alapján az európai országok oltási politikája jelentős eltéréseket mutat.

A 2014 és 2024 közötti időszakot vizsgáló tanulmányok szerint az európai országok nagyjából két táborra oszthatók. 17 országban (például Ausztriában, Spanyolországban és a skandináv államokban) a rendszer elsősorban az ajánlásokra és a szülők egészségügyi tudatosságára épül, így egyáltalán nincs, vagy csak nagyon korlátozott számú kötelező oltás van. Ezzel szemben 13 országban legalább egy oltás kötelező, és vannak olyan államok – mint Franciaország, Olaszország, Lettország és Magyarország –, ahol a kötelező oltások száma eléri vagy meghaladja a tízet.

Az elmúlt évtizedben azonban egyértelmű szigorodási tendencia figyelhető meg. A csökkenő átoltottság és a visszatérő járványok miatt több ország is új kötelező oltásokat vezetett be. Olaszország 2017-ben 4-ről 10-re, Franciaország 2018-ban 3-ról 11-re emelte a kötelező gyermekkori oltások számát. Németország 2020-ban tette kötelezővé a kanyaró elleni oltást az óvodába és iskolába járó gyermekek számára. Nálunk, Magyarországon a bárányhimlő (varicella) elleni oltás 2019-es kötelezővé tétele volt az utolsó nagyobb változás.

Összehasonlító táblázat: Kötelező oltások kiválasztott európai országokban (2024)

Forrás: ECDC Vaccine Scheduler, PMC kutatási adatok

A magyar rendszer: Szigorú, de biztonságos

Magyarország az egyik legszigorúbb, életkorhoz kötött kötelező gyermekkori oltási rendszerrel rendelkező ország Európában, amelynek alapját a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet adja. Bár a köztudatban gyakran "12 kötelező oltásként" él, valójában 12 fertőző betegség elleni kötelező immunizációról beszélünk, hiszen a vakcinák egy része kombinált (például a DTPa vagy az MMR), így a gyermeked kevesebb szúrással kapja meg a szükséges védelmet.

Ezek a betegségek a következők:

1. Tuberkulózis (BCG)
2. Torokgyík (Diftéria)
3. Szamárköhögés (Pertusszisz)
4. Merevgörcs (Tetanusz)
5. Gyermekbénulás (Poliomyelitis)
6. Kanyaró (Morbilli)
7. Rózsahimlő (Rubeola)
8. Mumpsz
9. Haemophilus influenzae b (Hib)
10. Hepatitis B
11. Pneumococcus (PCV)
12. Bárányhimlő (Varicella)

Mi történik, ha nem kéred az oltást?

A magyar rendszer európai összevetésben az egyik legszigorúbb abban a tekintetben, hogy kizárólag szigorú orvosi indokkal (például súlyos immunhiányos állapot, korábbi oltásra adott anafilaxiás reakció) adható felmentés a kötelező oltások alól. Világnézeti, vallási vagy személyes meggyőződésre hivatkozva nem lehet megtagadni az oltásokat.

Az Alkotmánybíróság több határozatában (pl. 39/2007. (VI. 20.) AB határozat) is megerősítette, hogy a kötelező védőoltások rendszere alkotmányos, mivel a gyermekek egészséghez való joga és a társadalom járványügyi biztonsága (nyájimmunitás) megelőzi a szülők önrendelkezési jogát.

Ha egy szülő indokolatlanul megtagadja az oltást, a védőnő és a házi gyermekorvos értesíti a járási hivatalt. A hivatal hatósági eljárást indíthat, amely egészségügyi bírsághoz vezethet. Súlyos, tartós elhanyagolás esetén a gyermekvédelmi hatóság akár kiskorú veszélyeztetése miatt is vizsgálódhat.

Miért olyan fontos ez? A nyájimmunitás jelentősége

A szigorú rendszer eredményeként Magyarországon az átoltottsági mutatók kiemelkedően magasak. Az ECDC legutóbbi adatai szerint csak néhány európai ország – köztük Magyarország, Portugália, Málta és Szlovákia – tudta tartósan fenntartani a 95% feletti átoltottságot mindkét kanyaróoltásnál. A WUENIC adatai alapján nálunk a kanyaró elleni átoltottság az első dózisnál körülbelül 99%, és a második dózisnál is 95% felett alakul.

De miért pont 95%? Ezt nevezik nyájimmunitási küszöbnek. A nyájimmunitás (vagy közösségi immunitás) azt jelenti, hogy egy populációban elegendő ember védett egy betegséggel szemben ahhoz, hogy a kórokozó ne tudjon terjedni. Ez védi azokat a babákat is, akik még túl fiatalok az oltáshoz, vagy azokat a gyerekeket, akiket valamilyen alapbetegség miatt nem lehet beoltani, illetve azokat a felnőtteket is, akik az oltottság ellenére megbetegedhetnek, mert az oltási válaszuk fakult, vagy életkoruk miatt nem kaptak oltást és nem is estek át a fertőzésen.

A kanyaró az egyik legfertőzőbb ismert vírus. Egyetlen fertőzött átlagosan 12-18 fogékony embernek adja át a betegséget. Emiatt a kanyaró esetében a nyájimmunitás eléréséhez a lakosság legalább 95%-ának védettnek kell lennie.

Amikor a rendszer lazul: Járványok a szomszédban

Azokban az országokban, ahol az átoltottság 95% alá csökkent, a betegségek gyorsan visszatértek. Az ECDC jelentései szerint a kanyarós esetek száma drámaian megnőtt Európában az elmúlt időszakban:

• 2023-ban: 3 973 eset az EU/EGT területén.
• 2024-ben: 35 212 eset (közel tízszeres növekedés).
• A 2024-es esetek 87%-át (több mint 30 000 megbetegedést) Romániából jelentették, ahol az átoltottság jelentősen visszaesett.
• A regisztrált kanyarós betegek 87%-a oltatlan volt.

Hasonló tendencia figyelhető meg a szamárköhögés (pertusszisz) esetében is. 2023-ban és 2024 elején több európai országban nagyságrendekkel nőtt az esetszám, több tízezres nagyságrendben regisztráltak megbetegedéseket olyan helyeken is, ahol korábban ritka volt a betegség (pl. Dánia, Horvátország).

Magyarországon a magas átoltottságnak köszönhetően jelenleg még nem alakultak ki kiterjedt kanyaró- vagy szamárköhögés-járványok, az esetek száma minimális, és többnyire külföldről behurcolt fertőzésekre korlátozódik.

Mit mond a tudomány a kötelező oltásokról?

Egy 29 európai országot vizsgáló, a Pediatrics című tudományos folyóiratban megjelent átfogó kutatás (2020) kimutatta, hogy a kötelező oltási rendszerek szignifikánsan növelik az átoltottságot. A kutatás szerint a kötelező oltást előíró országokban a kanyaró elleni átoltottság átlagosan 3,71 százalékponttal, a szamárköhögés elleni pedig 2,14 százalékponttal magasabb volt, mint az ajánlásokra építő országokban.

A tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy a kanyaró előfordulási gyakorisága (incidenciája) csak azokban az országokban volt szignifikánsan alacsonyabb, ahol a kötelező oltások alól nem adtak nem-orvosi (pl. vallási vagy világnézeti) mentességet.

Jogos a félelem a mellékhatásoktól?

Szülőként természetes, hogy aggódsz a mellékhatások miatt. Az oltáskritikus hangok gyakran a vakcinák biztonságosságát emelik ki, de a WHO, az ECDC és a független orvosi kutatások egybehangzóan állítják, hogy a forgalomban lévő gyermekkori védőoltások biztonságosak.

Gyakran előfordulnak enyhe mellékhatások, mint a hőemelkedés, láz, az injekció helyén jelentkező bőrpír vagy duzzanat, esetleg enyhe nyugtalanság. Ezek azonban az immunrendszer természetes válaszreakciói, és néhány napon belül maguktól elmúlnak. A súlyos nemkívánatos események (például anafilaxiás sokk) rendkívül ritkák. A statisztikák szerint az oltások kevesebb mint 0,01%-ánál (100 000 oltásból kevesebb mint 1 esetben) fordul elő súlyos allergiás reakció, amely orvosi felügyelet mellett jól kezelhető.

A tudományos konszenzus szerint az oltásokkal megelőzhető betegségek (például a kanyaró okozta agyvelőgyulladás vagy a szamárköhögés okozta csecsemőkori légzésleállás) kockázata nagyságrendekkel meghaladja az oltások esetleges súlyos mellékhatásainak kockázatát. Bár a szúrás pillanata kellemetlen, a magyar rendszer szigora végső soron azt a célt szolgálja, hogy a gyermeked egy olyan közösségben nőhessen fel, ahol nem kell tartania a korábban rettegett járványoktól.

A cikk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi konzultációt vagy a hivatalos járványügyi/jogi tájékoztatást; egyedi kérdéseiddel mindig a gyermekorvosodhoz vagy az illetékes hatóságokhoz fordulj.

A cikket lektorálta:

dr. Kulcsár Andrea

főorvos

csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos

fertőző betegségek szakorvosa

klinikai védőoltási szaktanácsadó

Kép: Depositphotos