Századfordulós próbálkozások
A 20. század elejéig Európa-szerte csupán kevés sikerrel járó magánkezdeményezésekről beszélhetünk a játszótérépítés kapcsán. Az első, komolyan szervezett mozgalmat G.M. Schreiber lipcsei orvos indította 1860-ban, amelynek célja az volt, hogy a gyerekek számára egészséges, biztonságos játéklehetőséget biztosítson a városokban. A városvezetők ráébredtek ugyanis, hogy a gyermekek a lakóhelyükön vagy annak környékén tudnak játszani, de egyáltalán nem mindegy, hogy ez egy poros utcát, két épület közötti szűk grundot vagy egy tágas, fákkal övezett, egészséges levegőjű játszóteret jelent a városokban. Ez az igény hamarosan Magyarországon is megfogalmazódott, ami nem is csoda, hiszen Budapesten 1900-ban a lakosság mintegy negyede 15 év alatti gyermek volt. Budapesten először Bárczy István polgármestersége idején (1906-18) kerültek bele a játszóterek a költségvetési tervbe, de a tervezett 13 játszótérből az I. világháború miatt mindössze 3 épült meg.
Játszótérláz
A két világháború között majd a II. világháború után valódi játszótér-építési láz bontakozott ki, és a legtöbb újonnan épült játszótéren ekkor még öltözőkabinokat, zuhanyzókat és vízcsapokat is találhattunk. Az 1960-as években az Építésügyi Minisztérium külön bizottságot hozott létre, és munkájuk eredményeként a Városmajorban, a Köztársaság téren és a Diószegi utcában un. „kísérleti játszóterek” épültek, amelyek messze földön híresek voltak. Nem volt nagy választék, az acélból készült hinták, mászókák és homokozók viszont megtalálhatóak voltak valamennyi játszótéren, de ebben az időben „divatosnak” számítottak a betoncsúszdák is. Az 1970-es és 80-as években egyre több gyártó kezdett el játszótéri eszközök készítésével foglalkozni, divatba jöttek a fajátékok, amelyek újdonságnak számítottak az előző évek beton –és acélrengetegei után. Az 1980-as évek közepétől egyre kevesebb új játszótér épült, a meglévők minimális karbantartási munkának köszönhetően elavulttá és balesetveszélyessé váltak.
A mai helyzet
1999-ben, az akkori 15 Európai Uniós tagállamban bevezették az EN 1176 és 1777-es biztonsági szabványt, Magyarországon a Gazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium 78/2003-as rendelete tette kötelezővé a játékok állapotának teljes felülvizsgálatát, és a szabvány szerinti újjáépítését. Ma Magyarországon becslések szerint kb. 15 000 játszótér van a közterületeken, ebből Budapesten kb. 1500, amelynek legnagyobb része a kerületi önkormányzatoké, tehát az eszközök bevizsgáltatása és felújítása is az ő hatáskörükbe tartozik. 2006-ban a Fővárosi Önkormányzat 1,2 milliárd forintot költött ilyen célokra, de a legtöbb önkormányzat számára gondot okoz a források előteremtése. Az idő pedig szorít, hiszen 2008. december 31-re valamennyi magyarországi játszótérnek EU-konformmá kell válnia.
Bővebb felvilágosítás:
Szilasi Éva / Kárpáti Éva
Mmd Corporate, Public Affairs & Public Relations Consultants
T: +36 1 266 7833
Eltűnt egy 11 éves kislány Oroszlányból – a rendőrség a lakosság segítségét kéri