Közvetlen, közismert, Kos jegyű és két fia van – ki az? Szily Nóra

A köztévében megtanulta a precizitást, a kertévében a tempót. Műsorvezető, közismert, népszerű tévés, aki szereti a virágokat. Odafigyel az egészséges életmódra, az étkezésre, főleg a gyerekek miatt, de a müzli és a joghurt mellé néha előfordul, hogy „beugrik a bevásárlókosárba egy kolozsvári húsos szalonna”.  Roppant közvetlen, tűzről pattant, a háztartást is igyekszik gyorsan és praktikusan elrendezni, miközben mindenre odafigyel, ami számára a legfontosabb. Hogy ez mi, illetve kik, az nem kétséges. S hogy ki ő? Szily Nóra.

Figyelve a műsorait, televíziós megnyilvánulásait, az első benyomás: Ön nem álőszinte. Érdekli a másik, az interjúalany, akit épp olyan embernek tekint, mint saját magát, aki csak annyiban különbözik Öntől, hogy nincs a kezében mikrofon… Honnan ez a manapság a médiában sajnos ritka tisztaság? Neveltetés, tapasztalat, személyiségjegy? Milyen gyerekkora volt? Hány testvére van?

–  Kedves dicséret… Jólesik, ha rászolgáltam. De talán nem tisztaság ez, hanem kíváncsiság, ami szerencsére úgy tűnik, nem csillapodik bennem. Miért is tartanám „különbnek” magam, mint a velem szemben ülőt? Bár különbözőek vagyunk persze, mint ahogy a világ sokféle – épp ez a csodálatos benne – engem mindig az érdekel, hogy, aki megtisztel a bizalmával, minél többet megmutathasson a saját egyéniségéből, a saját egyediségéből. Ebben a szellemben, ezzel a nyitottsággal nevelkedtem, és valószínűleg eleve van bennem egy érzékenység, amin aztán sokat csiszoltak az évek, a kapcsolataim és a munkám.
Szombathelyen nőttem fel, ott is érettségiztem, 4 testvérből a legnagyobbként, úgyhogy idejekorán megtanultam alkalmazkodni és megosztozni a dolgokon. Nem nevelkedtem túlzott szigorban, inkább úgy fogalmaznék, hogy egyértelműek voltak a szabályok, amiket követnem kellett. Talán ezért tudok ma is nagyon fegyelmezett lenni.

A fiait is ebben a szellemben neveli? Egyébként folytonosan aggódó anya, vagy laza, szigorú vagy liberális?

– A fiaimnál a megkérdőjelezhetetlen bizalom az első, amire vigyázni igyekszem. Remélem, hogy amíg ez van, addig nincs olyan kérdés, amit ne lehetne feltenni, és nincs olyan gond, amit ne lehetne orvosolni. Aggódom persze, de próbálom uralni a természetes féltést – bizonyos hatásoktól nem tudom megóvni a gyerekeimet, de abban bízom, hogy elég muníciót kapnak szellemben, lélekben, hogy ha válaszút elé kerülnek, helyesen legyenek képesek dönteni.

Hogyan szervezi az életüket, hogy mindenre jusson idő? Van, aki segít, vagy már szükségtelen?

– Van olyan család, ahol mindenre van idő? Szándék van és igyekezet… Elég komoly „logisztika”, ami szerint élünk, de a nagyfiam (15 éves) már egyre önállóbb, így talán ma már könnyebb, mint tegnap volt… Azért gyakran sóhajtozom a határidőnaplómmal a kezemben, hiszen olyan a munkám, ami nem mindig alkalmazkodik az iskolai tanítás idejéhez.

Van-e valamilyen családi hagyományuk, szokásuk, rituálé?

Megvan a napok szokásos rendje, mint ahogy az ünnepek rítusai is – de mivel elváltam, sokféle szokást kell egyeztetni családok között – mára már kialakultan.

Hogy töltik szabadidejüket? Hova járnak együtt szórakozni?

Egy 11 és egy 15 éves fiú igénye, érdeklődése nagyon eltérő. Igyekszem külön-külön is programokat szervezni velük – a naggyal pl.Coldplay koncert, a kicsivel Csodák palotája -, de egy jó filmre közösen is elmegyünk, és persze nyaralni is.

Szereplése során a főzőshowban egy gyakorlott háziasszony a mozdulataiból rögvest rájöhetett: otthonos abban a szférában is. Mi a fiai kedvenc étele? Tud nekik elégszer kedveskedni egy kis főzőcskézéssel?

– Nem főzök mindennap, de ha igen, akkor az ő szájuk íze szerint. Így a Vacsoracsatában készített tengeri herkentyűk nincsenek napirenden, ugyanis a kedvencük az általam kitalált pácban sült csirkeszárny, vagy egy jó rakott krumpli, nem beszélve a húslevesről, ami szintén kedvenc. Sátoros ünnepekkor pedig beköltözöm a konyhába és legalább négyféle sütit varázsolok – már évek óta. Ami végtelenül egészségtelen dolog. Nem vagyok egy nagy konyhatündér, de egyre több dolognak futok neki. Szeretteim szerint csak egy nagy baja van a süteményeimnek, hogy nagyon finomak. Viszont egyáltalán nem fogyókúrásak. Szóval nem vagyok egy ön- és családgyötrő, kalóriákat számoló családanya. Ám ha választhatok két termék közül, a tartósítószer nélkülit veszem. A vegyszereknél is a környezetbarát feliratúakat választom. Tehát ilyesféle tudatosság van bennem, de nem mondom, hogy halál fegyelmezett "bio" életet élünk.

Tradicionális férfiszerepre szocializálja Pétert és Boldizsárt?

Nem tudom pontosan, hogy ez ma mit jelenthet… Hisz kell már a modernitás, mára a szerepek megváltoztak, a feladatok, felelősségek átrendeződtek. Szeretném, ha figyelmes, gondolkodó, érzékeny, döntésképes férfiakká válnának, akik megtalálják a boldogulás útját.