Növekvő súly, növekvő gondok – Az elhízás és az érbetegségek

Elhízott állapotban több tényező együttes hatása vezet súlyos érbetegségekhez. A súlyfelesleg nagy mértékben megterheli a szervezetet. A magas koleszterin- és vérzsírszint elősegíti az érfalon meszes plakkok kialakulását, és az így elkezdődő érelmeszesedés érintheti az ér egy bizonyos szakaszát, de rövid érszakaszon, vagy akár az ér teljes hosszában kialakuló teljes érelzáródásig vezethet.

A jelentős túlsúllyal rendelkező beteg nehezebben mozog, kevésbé képes aktív mozgásra. Ezáltal az erek munkáját segítő izompumpa is kevésbé működik, ami visszerek tágulatához, lábdagadáshoz, lábszárvizenyőhöz vezet. Ezek a betegek a visszeres vérpangás miatt trombózisra is sokkal hajlamosabbak, aminek extrém, tragikus következménye akár tüdőembólia is lehet.

A nem megfelelő táplálkozás a magas zsír és koleszterin tartalmú ételek fogyasztása elősegíti a koleszterin és vérzsírok plakkokba rakódását, érelmeszesedést okozva. A magas szénhidráttartalmú ételek és a kevés mozgás rohamos súlygyarapodáshoz vezethet, ami cukorbetegséggel, magas vérnyomással is társulhat. Mind a cukorbetegség, mind a magas vérnyomásbetegség siettetheti az érszűkületet, hiszen cukorbetegség során egyaránt érelmeszesedés alakul ki mind a nagy erekben, mind a kis erekben, míg a magas vérnyomás szintén sietteti az érszűkület előrehaladását az érfalakra gyakorolt nagyobb megterhelés révén.

Elhízott betegeinknek mindenképpen tanácsolható a rendszeres testmozgás, lehetőleg minden nap legalább fél órás séta. Minden olyan mozgás, ami az alsó végtagok izmait megmozgatja jó hatású, azaz segíti az erek munkáját, az izmok, kötőszövetek és a bőr vérellátását. Nem szabad megvárni azt a pillanatot, amikor már fekély, rosszabb esetben elhalás alakul ki a végtagon. Hozzá kell szoktatni a szervezetet egy rendszeres mozgáshoz, természetesen alkatnak megfelelően. Mindenestre napi fél-egy óra séta mindenképpen hasznos, és el kell kerülni a teljes fekvő, illetve ülő életmódot. Emellett fontos a zsír- és szénhidrátmentes táplálkozás. Ebben a kérdésben dietetikus tanácsát is érdemes kikérni. Fontos a rendszeres vércukor, vérzsír és koleszterinszint kontroll.    
 
Gyógyszeres kezelés szempontjából a kezelő orvos (házi orvos, angiológus, érsebész) koleszterinszint csökkentőt, vérlemezke összecsapódást gátló (értrombózist gátló) és értágító hatású gyógyszerek szedését javasolhatja. Mindez természetesen csak a megfelelő diéta és mozgás betartásával lehet célravezető.
Ha már esetleg seb is kialakult a végtagon, mindenképpen sebészhez kell fordulni. Erre nagyon kell ügyelni, mert ha későn kerül felismerésre egy súlyos érelzáródás, akkor sajnos már a végtag egészében is veszélyeztetve lehet és esetleg már az érműtét is elkésett lehet aminek egyenes következménye a végtag amputáció, mint utolsó lehetőség.

Panasz esetén mindig kérjük szakorvos segítségét, hiszen megeshet, hogy egy-egy beavatkozással többet ártunk, mint használunk. Ütőeres keringési zavarban például a lábdagadás ellenére sem javasolt gumiharisnya viselése, mivel ilyenkor a gumiharisnya az érszűkületes erekre további nyomást gyakorolva azok vérátáramlását rontja.

Dr. Antal Szilvia
Érsebész
www.erkozpont.hu