Vízkereszt, azaz Szentkereszt, Epiphania Domini, Twelftday, Befana, Háromkirályok napja, nevezzük, ahogy jobban tetszik kultúrától és hagyománykörtől függően. Sokféle hiedelem és szokás kötődik e naphoz. Egyrészt a karácsonyfa leszedésének ideje, mert a karácsonyi ünnepkör január hatodikán ér véget. A tizenkét karácsonyi nap után valami új veszi kezdetét, a farsang. Tehát egyfajta átmeneti rítusként lezárjuk a karácsonyt azzal, hogy lebontjuk a karácsonyfát. Igaz, nehéz szívvel válik meg az ember a karácsony színeitől, a szeretet lángja még élénken él bennünk, nem akarjuk, hogy a szürke januári napok elvegyék tőlünk. De ne bánkódjunk, kellemes hangulatot teremthetünk a hideg, sötét estéken egy-egy gyertya, mécses, füstölő elégetésével, főleg, ha közben szeretettel és odafigyeléssel vagyunk a körülöttünk lévőkre.
Hiába múlt el a karácsony, ajándékozásra mindig van alakalmunk. Nem kell drága meglepetésekre gondolni, csak valami kedveskedésre. Vízkereszt napja több szempontból alkalmas erre, mert kapcsolatba hozható az ajándékozással. A nyugati egyházakban január 6. a Háromkirályok napja. Ezen a napon tett Gáspár, Menyhért és Boldizsár látogatást a kis Jézusnál. Ennek emlékére terjedt el a házszentelés hagyománya. A templomban megszentelt vízből hazavittek egy keveset, majd azzal körbehintették a házat, hogy távol tartsák a rossz szellemeket és megóvják a ház népét mindenféle bajtól. A maradék vizet eltették, jeles eseményekkor pedig elővették, hogy megáldják vele az újszülöttet, a gyermekágyas asszonyt, a menyasszony és a vőlegényt, a haldoklót, valamint a halottat. De kaphattak belőle az állatok is, valamint a ház népe is ivott belőle, hogy megelőzzék általa a betegségeket.
A házszentelés szokása, az úgynevezett koleda a közösség összetartó ereje lett. A pap és az egyházfik végiglátogatták a házakat, éneklés és szentelés közben felvésték az ajtófélfára a három király nevének kezdőbetűjét: G+M+B. A hiedelem szerint ez védelmet nyújt a rontások és betegségek ellen.
Jóslás és ezotéria
Ezoterikus szemszögből nézve a karácsony utáni tizenhárom szent éjszaka miatt van fontossága a Vízkeresztnek.
Olaszországban ezen a napon egy öreg boszorkány, Befana ajándékot hoz a gyerekeknek. Más területeken is meghonosodott az ajándék elrejtésének módja, például spanyol és portugál földön süteményeket sütnek, amikbe apró meglepetéseket tesznek.
Tartják ezt a napot a „megnyilvánulás” napjának is. Egyes kultuszokban az istenség megjelenése.
Vízkeresztkor nem maradhat el az időjárásjóslás sem. A néphit szerint, ha ezen a napon hideg van, akkor hamar fog tavaszodni, ha viszont enyhe az idő, akkor még lesz hideg időben részünk bőven. Ha fúj a szél, szerencsés évre számíthatunk, de ha hideg van, akkor rossz lesz a termés. Azt is mondták a régi öregek, hogy ezen a napon fonni kell, hogy hosszú legyen a kolbász.
Ha napfényes Vízkereszt
Megcsordítja az ereszt,
Akkor évben jól ereszt
A kalász és a gerezd.
Öregektől tudom ezt,
Higyjük el, probatum est. /Arany János: Ha napfényes vízkereszt…/
A szokásokból mi is meríthetünk, akár megjósolhatjuk az időjárást, de készíthetünk a gyerekekkel süteményt, amibe elrejtünk valamit, és leszedhetjük a karácsonyfát. Mindenesetre ne feledjük el, hogy a karácsony vége nem jelenti a szeretet és kedveskedés, az egymásra figyelés végét. Egy újabb időszak, a mulatság ideje következik: a farsang.
Eltűnt egy 11 éves kislány Oroszlányból – a rendőrség a lakosság segítségét kéri