Az anyagcsere funkciója – Minden élő szervezet működésének alapvető feltétele, hogy a működéshez energiát hordozó táplálékra van szüksége. A környezetből felvett tápanyagokat a szervezet kémiai reakciók sorozatán keresztül energiává alakítja, illetve alkalmassá teszi a felszívódásra. Ezek a folyamatok teszik lehetővé a mozgástól kezdve a gondolkodáson át a növekedést vagy a sejtek reprodukcióját.
Metabolikus egyensúly – Az anyagcsere folyamatokat két csoportra oszthatjuk. A lebontó (katabolikus) reakciókban a táplálék molekulái (szénhidrátok, fehérjék, és zsírok) bomlanak le, miközben energia termelődik. Az építő (anabolikus) folyamatok során a felszabadult energia segítségével összetett makromolekulák (fehérjék, nukleinsavak) képződnek. A folyamatokhoz kapcsolódik a termogenezis fogalma, amelynek során anyagcserénk fokozása közben hő termelődik. Szervezetünk, mint egy tökéletes gépezet szabályozza ezeket a folyamatokat, alkalmazkodik a változásokhoz, és bizonyos határig kompenzálja az egyensúly esetleges felbomlását.
Alapanyagcsere – Alapanyagcserének nevezzük azt a minimális energiafogyasztást, amelyet nyugalomban levő emberen mérhetünk. A nyugalmi anyagcsere az alapvető életfunkciók – szívműködés, légzés, idegi működés – biztosításához szükséges energiamennyiség.
Ha felborul az egyensúly – A leggyakoribb okok és következmények az elhízás, érelmeszesedés, cukorbetegség, magas vérzsírszint, szívbetegségek, hormonháztartási zavarok, melyek esetén felborul az egyensúly, és kezelést igénylő kóros állapotok alakulhatnak ki. A 10 vezető halálok közül 5 a nem megfelelő táplálkozásra vezethető vissza.
Az anyagcserét befolyásoló tényezők – A legfontosabb tényezők közé a kor, a nem, a táplálkozás, a fizikai aktivitás és az élvezeti cikkek tartoznak többek között. Mivel a kor előrehaladtával fokozottan csökken az alapanyagcsere, korábbi testsúlyunk megőrzéséhez egyre kevesebb energia bevitele, vagy több energia felhasználása szükséges.
Az aktív sportolóknak 5 %-kal nagyobb az alapanyagcseréje – Az egyensúly eltolódásához vezethet a fizikai aktivitás hiánya, a mozgásszegény életmód.
Az aktív, rendszeres fizikai tréning növeli az alapanyagcserét. Rendszeres fizikai aktivitás esetén ugyanis nő az izomszövet tömege. Mindemellett az izommunka olyan hormonális, idegi változást indukál, ami fokozza az anyagcsere folyamatok intenzitását. A testmozgás hosszú távú hatásai közül a legfontosabbak, hogy csökken a zsírszövet és a vérzsír mennyisége, csökken a cukorbetegség, a szívbetegségek kockázata, erősíti az immunrendszert, és fokozza az étvágyat.
A testmozgás mellett a megfelelő étrend megválasztásával tudjuk pozitív irányba befolyásolni a szervezetünkben zajló folyamatokat. Az anyagcsere folyamatok részét képezik az úgynevezett oxidációs folyamatok, amelyek során az egészséges sejteket károsító szabadgyökök keletkezhetnek. A szabad gyökök károsító hatásait az úgynevezett antioxidáns anyagok képesek megkötni. Az antioxidánsok rendszerint szerves vegyületek, ilyenek többek között a C-, A-, E-vitamin, flavonoidok, karotinoidok. Manapság egyre több kutatás foglalkozik a zöld teában található EGCG (epigallokatekin-gallát) nevű antioxidánssal, amelyet az egyik leghatékonyabb antioxidánsként tart számon az orvostudomány. A zöld tea nem csak az emésztőrendszerbe került zsírok azonnali, hanem a régóta jelen lévő zsírrétegek lebontását is elősegítheti, növelve ezzel a bőr rugalmasságát.
Ellenőrizd idős hozzátartozód személyijét: augusztus 3-án érvénytelenné válhat, értesítést nem küldenek