Népszokások, hagyományok, megfigyelések… Pongrác – Szervác – Bonifác

"Szervác, Pongrác, Bonifác,
mind a fagyosszentek,
Hogy a szőlő el ne fagyjon,
füstöljenek kentek!"

A hagyomány szerint a Krisztus utáni 3-4. században élt három szentéletű férfi, akik a keresztény hitéért haltak mártírhalált, míg más források szerint a három szent azért fagyott halálra, mert ruháikat a szegényeknek adták.
Egyes kutatók a fagyosszenteket magyar szenteknek nevezik. Tény, hogy a magyar néphit számos legendát ismer a három férfiról:
– Pongrác kánikulában, a subájában megfagyott,
– Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt,
– Bonifácot pedig agyoncsípték a szúnyogok.

Emiatt ők ránk haragszanak, bosszút esküdtek ellenünk, és évről évre visszajárnak, hogy tönkretegyék a termést. Fagyot ráznak, letarolják a veteményt, megdermesztik a földet, sok fájdalmat okozva ezzel az embereknek. Egyes vidékeken viszont úgy vélik, hogy e rosszindulatú szentek jóságosak is tudnak lenni, ugyanis ha kisüt a nap, bő termést hoznak a szőlősgazdáknak.

Tehát a hagyomány innen eredhet, amelyre rátelepszik a népi megfigyelések hosszú sora, mert kétségtelen, hogy ezeken a napokon visszatér a hideg, hajnalra megdermednek a fák, reszketnek a virágok. Egyszóval a fagyosszentek – a kertek rémei. A három jómadár, akik még a szőlő-gyümölcs ültetvényekben is kárt tesznek.

Tudományos magyarázata pedig az lehet, hogy május elején a sarkvidéki hideg légtömegei betörnek a Kárpát-medencébe. Ez lenne az oka a hirtelen jött hidegnek is.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden évben ezeken a napokon érkeznének a fagyos napok. Az is előfordulhat, hogy éppen ezek a hónap legmelegebb napjai, vagy előtte, illetve utána köszöntenek be fagyok, erős lehűlések. Éppen ezért nem szabad pontosan a nevezetes napokhoz ragaszkodni, már csak azért sem, mert ez a hiedelem is nagyon régi keletű, valószínűleg még a naptárreform előtt keletkezett.

A fagyosszentekhez kötődő hiedelem helytállóbb lesz, ha figyelembe vesszük az 1582-es naptárreformot. Ekkor tértek át ugyanis a ma is érvényes Gergely-naptárra. Akkor a korábbi – még a Julius Caesartól származó – naptár pontatlansága miatt felgyülemlett 10 nap hibát azzal küszöbölték ki, hogy 1582. október 4-e után másnap október 15-ét írtak. Ettől kezdve tehát 10 nappal eltolódtak a dátumok a régi naptárhoz képest. A fagyosszentek időjárási szabálya viszont – Pongráchoz, Szerváchoz, Bonifáchoz kötődve – május 12-14. maradt ezután is.

Népi megfigyelések, hagyományok, mondókák…

Jövendölés:

"Sok bort hoz ám a három ác,
Pongrác, Szervác, Bonifác,
ha felhőt egyiken se látsz!"

"Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz!"

"Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász!"

Népi tanácsok:

"Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök!"

De nemcsak Pongrác, Szervác és Bonifác május fagyosszentjei. Ugyanis van még egy: Orbán (május 25.), akinek a nevéhez szintén sok-sok népi bölcsesség kötődik. Az orvosokon kívül a szőlősgazdák is figyelték az Orbán-napi időjárást, mert: "Ha Orbán nevet, a szőlő sír" ,"Savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő."

Felhasználták ezt a napot termésbecslésre is, mert "ha Orbán napja szép, úgy bő lesz az esztendő".
A földművelő munkában a fagyosszenteket többnyire megvárták, és csak utána ültették az uborkát, babot, paradicsomot, azokat a növényeket, amelyek a legérzékenyebbek a hidegre.
A négy fagyosszent könnyen elronthatja a szép májusi napsütésünket. De sebaj, jön a nyár, jönnek a meleg napok!

Ady Endre: Fagyosszentek 

Be kén’ jól rendezni Vácot,
Odazárni Bonifácot,
Szerváciust és Pongrácot…
Mert az már szörnyü és galád,
Hogy mit művel e szép család…
Megszégyenít májust, tavaszt,
Fület és lábat megfagyaszt…
Összejött egy sokadalom,
Hogy halljon egy kis térzenét
— Melyről már túl sok a dalom –
S pár perc és rebbent szerteszét…
Riporterünk is visszatért,
— Nos, tartottak künn térzenét?
— Igen — szólt kurtán, fagyosan.
— A banda játszott ám azért,
Mert hát történt egy kis hiba:
Szájhoz fagyott a trombita…