Hirdetés Partneri kampány helye
Egészség

Munkamánia – a karrier betegít? Október 10 – a Lelki Egészség Világnapja

Workalcoholism - így is nevezik a munkamániát, amely nevének megfelelően komoly betegséget takar. Az ebben szenvedők szinte észrevétlenül csúsznak bele egy olyan állapotba, amelyben az öröm és az önigazolás egyetlen forrása a munka, amely szinte minden mást kiszorít az életből.

Megosztom Facebookon Küldés e-mailben
Munkamánia – a karrier betegít? Október 10 – a Lelki Egészség Világnapja

A következmények pedig nem csak lelki, de testi problémákban is jelentkeznek.- világosít fel dr. Kocsi Anikó, az Oxygen Medical pszichoterapeutája. 

Nem újkeletű jelenség

Sokan magától értetődőnek tekintik, hogy a munkamánia korunk tipikus menedzser-betegsége, de érdekes adat, hogy az író Gustav Flaubert már 1852-ben jelentetett meg megfigyeléseket a túlzottan munkájukba temetkező emberekről. Ferencz Sándor kutató 1919-ben írt például a vasárnapi neurózisról, amelynek okát a munkája nélkül maradt ember céltalanságában kereste.
Mai értelemben a munkamánia leírása: olyan függőségi állapot, amelyben a munka drogként funkcionál, az élet egyetlen értelmévé válik, ezáltal háttérbe szorítva a társas, szociális és családi kapcsolatokat. Ez pedig nyilvánvalóan az érzelmi kiüresedéshez, illetve akár összeroppanáshoz is vezethet, ha az érintett nem kér idejében segítséget.

Mikortól beszélünk betegségről?

Ma, amikor a közép- és felsővezetők 70-80 százaléka heti 60 órát is dolgozik, fontos elkülöníteni a kitartó munkát a munkamániától. A fő különbség talán abban áll, hogy a mániás egyáltalán nem élvezi a tevékenysége gyümölcsét, sőt, inkább folytonos rossz érzésekkel küzd, ráadásul a szabad idejét sem tudja örömszerző tevékenységekre fordítani.
Eleinte még csak azt tapasztalhatja a környezete, hogy egyre több időt fordít a munkájára, kevesebb időt szán viszont a barátaira, családjára. Később már nem is lehet ezt szóba hozni előtte, hiszen agresszívvé válik, ha akadályozzák a ténykedéseiben. A következő fázisban a fordított hatékonyság jelentkezik, vagyis bár egyre többet vállal, egyre kevesebb feladatát tudja tökéletesen elvégezni. Végül eljut arra a szinte, amikor úgy érzi, teljesen kimerült, eljutott energiái határáig, számtalan fizikai tünetet észlel magán. Sajnos, a legtöbben már csak ilyenkor fordulnak orvoshoz, és elsősorban a fizikai tüneteik miatt.

Fizikai következmények lehetnek többek közt:

  • stressz kiváltotta tünetek
  • szenvedélybetegségek (italozás, dohányzás)
  • gyomorfekély
  • szív- és érrendszeri betegségek

Szakszerű segítség

Akik testi problémáikra keresnek gyógyírt, gyakran jutnak el belgyógyászhoz, kardiológushoz. Azok viszont, akik belátják, hogy esetleges pánikbetegségük, depressziójuk is kezelést igényel, fontos lépést tesznek meg azáltal, hogy felkeresnek egy lélekgyógyászt. Fontos tudni, hogy egy ilyen típusú tünetegyüttesből nem könnyű kigyógyulni, de a visszaesések után sem szabad feladni. A fő feladat, hogy meg kell tanulni lassítani, nemet mondani és az élet más területeire is helyezni a hangsúlyt. Akinek a személyiségébe kódolva van a megfelelni vágyás, az önigazolás kényszere, a munkamániát gyakran váltja egy másik, túlzásba vitt tevékenységre, például sportolásra. Az ilyen jellegű szenvedélybetegeknél beválhatnak a kommunikációra és hatékony konfliktuskezelésre irányuló családterápiák, esetlegesen gyógyszerszedés mellett. De mivel minden egyes eset mögött egyedi motívumok húzódnak meg, kizárólag a szakemberrel folytatott terápia vezethet tartósan eredményre.

Kérdőív

Szellemi, lelki tünetek

  1. Meg tudja osztani a feladatait másokkal?
  2. Jó érzéssel tölti el, ha befejezett egy feladatot?
  3. Létezik olyan szabadidős tevékenység, amellyel örömmel foglalkozik?
  4. Mesél a családjának a dolgairól?
  5. Képes rá, hogy egyszerre csak egy dologra koncentráljon kitartóan?

Ha kérdések zömére a válasz: nem, akkor érdemes végiggondolnia, valóban sikerült-e megtalálnia az egyensúlyt a munka és a magánélet közt. Amennyiben gondjai vannak e téren, keressen fel egy szakembert!

Fizikai tünetek

  1. Gyakran küzd fejfájással, esetleg hasgörccsel?
  2. Éjjel nem tud aludni, nappal pedig fáradt és nyugtalan?
  3. Tapasztalt már légszomjat vagy mellkasi fájdalmat?
  4. Jelen van-e az életében az allergia, az emésztési zavarokkal, esetleg tic (akaratlan idegrángás)?
  5. Hajlamos a feledékenységre, és egyre nehezebben összpontosít?

Amennyiben a kérdésekre nagyrészt „igen”-nel válaszolt, ajánlatos pszichológushoz, pszichoterapeutához fordulnia, hiszen Önnél már fizikai szinten is jelentkezik a lelki probléma.

További információ: www.orvostkeresek.hu

Hirdetés Tartalomközi hirdetési hely
Fontos: A CsaládiNet cikkei tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik az orvosi, jogi vagy más szakértői tanácsadást. Panasz, bizonytalanság vagy sürgős helyzet esetén kérj személyre szabott segítséget.
Megosztom Facebookon Küldés e-mailben

Ez is érdekelhet

Ellenőrizd idős hozzátartozód személyijét: augusztus 3-án érvénytelenné válhat, értesítést nem küldenek „Bevittük a kórházba, és pár nap múlva már meg sem ismert” – miért válik zavarttá az idős beteg a kórházban, és mit tehet a család? Külön ambulanciát kellett nyitni a szifiliszes gyerekeknek – a legfiatalabb beteg mindössze kétéves volt Tündéreket nézhetnek vérvétel közben a gyerekek – így csökkentik a félelmet a debreceni klinikán A szerepek utáni időszámítás: A női lét láthatatlan forradalma 50 felett Néha ki kell lépni a digitális világból és visszatérni a sajátunkba Egy szétszórt anyuka 3 szabálya, melyek révén a kacatok 90 százalékától megszabadult Nem mindegy, milyen folyadékkal vesszük be a gyógyszert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük