Értelemszerűen ezekről még orvosoknak is csak rövid összefoglalót lehet adni, a téma iránt érdeklődő – nem orvos – kedves Olvasó számára pedig csak a legfontosabbakat fogom majd a későbbiekben összefoglalni.
1/a ábra 1/b ábra
Az egyik ilyen érdekes terület a pajzsmirigy és a csontritkulás, ill. a D vitamin teljesen új alkalmazási területe. Az már eléggé közismert, hogy a csont egy rendkívül aktív szövet, amelynek meghatározó szerepe van az élettartamban, az életminőségben egyaránt. A csontok képződését és lebomlását nagyon sok hormonális és immunológiai, genetikai és más életmódbeli tényező befolyásolja. A csontok építését az ún. "oszteoblasztok" végzik, a sejtek másik csoportja az ún. "oszteoklasztok" viszont a képződött csontok lebontásáért felelősek. Élettani körülmények között a csontképződés és lebomlás egyensúlyban van. Az oszteoporózis, csontritkulás, a csont állományának csökkenése látható az 1/b ábrán (az 1/a ábra az egészséges csontállományt mutatja). Ilyenkor a csont állománya fellazult, "lukacsos" szerkezetű, ezért törékeny.
2. ábra 
3. ábra 
3. ábra
A leggyakrabban érintettek
a csigolyák és a combnyak csont (2. 3. ábra). Ezek törése és fájdalmas elváltozásai a leggyakoribbak. Kiderült, hogy a pajzsmirigy betegségei- ben szenvedők fokozottan veszélyeztetettek. Kezeletlen hypothyreosisban (csökkent működés esetén) csökken a csontok újjáépülése, ezáltal több csont bomlik, mint képződik, ráadásul a képződött kevesebb csont minősége is rosszabb, ezáltal a törés kockázata is fokozott. A pajzsmirigyhormon adása kezdetén a csontátépülési folyamat, az oszteoklasztok tevékenysége átmenetileg megnövekszik, ezért kezdetben a törési kockázat még növekedhet is. Hypothyreosisban gyakoriak az ízületi és vázizomzatot érintő panaszok. Az utóbbiak izomgyöngeségben, fájdalomban és görcskészségben mutatkoznak meg. A pajzsmirigy túlműködésben a helyzet más, de nem jobb! Ilyenkor ugyan több csont képződik, de annál is több bomlik le, tehát a végeredmény a csont állományának csökkenése. Az is bebizonyosodott, hogy a jellegzetes elváltozások már az ún. szubklinikus csökkent, ill. fokozott pajzsmirigybetegség esetében is kimutathatóak. A szuklinikus (enyhe) forma csak részletes kivizsgálás útján diagnosztizálható, ezért különösen fontos, hogy a kezelőorvos és a beteg erre feltétlen gondoljon.
Mi a teendő?
- A pajzsmirigy betegségeiben szenvedők minél előbb gondoljanak erre a betegségre. Különösen fontos azoknál, akik fokozott rizikójú csoportba tartoznak: nők (változó kor után), bizonyos gyógyszereket (szteroidok, fájdalomcsillapítók) szedők, dohányosok, keveset mozgók, bél-, hasnyálmirigy- és májbetegségben szenvedők.
-
Korábban azt gondolták, hogy elegendő a csont
sűrűségének megmérése (DEXA), azonban ma már tudjuk, hogy a csontanyagcsere számos "markerének", többek között a D vitamin szintnek a meghatározása fontos. - A pajzsmirigy működésének legalább évenkénti kontrollja indokolt.
- A megfelelő ételek (kálcium tartalmú ételek fogyasztása fontos (4.ábra)
- Dohányzás elhagyása!
-
Mindezek mellett a D3 vitamin bevitele azért is
lényeges, mert a betegségben a D3 vitamin már eleve kevés a szövetekben (az értékek laboratóriumonként eltérőek, de általában 75-100 nmol/ l között található a normál tartomány). -
Másrészt a D-vitamin (D3 vitamin) kedvező hatású más betegsé- gek megelőzésére: javítja az izomerőt, csökkenti a görcskészséget, javítja az immunrendszer működését, csökkenti az emlő, a prosztata daga- natok kialakulásának valószínűségét.
A D3 napi dózisa életkortól eltérő, ezért ezt
célszerű figyelembe venni (1. táblázat).
|
D3 vitamin napi szükséglet: |
|
| Gyermekeknek: | 200-400 IU/nap |
| Terheseknek, szoptató anyáknak: | 400-600 IU/nap |
| Pajzsmirigybetegeknek: | 400-600 IU/nap |
| Felnőtteknek: | |
| 50-60 év között | 400 IU/nap |
| 60 év felett | 800-1000 IU |
1. táblázat
Ellenőrizd idős hozzátartozód személyijét: augusztus 3-án érvénytelenné válhat, értesítést nem küldenek