25%-kal kevesebb a fizetésem, mert anya vagyok?!

Több száz édesanya, édesapa, nagymama, nagypapa, azok gyermekei és unokái csatlakoztak ahhoz a figyelemfelhívó programhoz, melyet az MSZP Nőtagozata és az MSZOSZ Női Választmánya rendezett a budapesti Szent István parkban. Az esemény dátuma szimbolikusan azt a 100 napot jelenti, ameddig a nők minden évben ingyen dolgoznak a férfiak béréhez képest. Az édesanyák, akikhez az esemény két fővédnöke, Dobrev Klára és Gurmai Zita is csatlakozott, piros „-25% csak, mert anya vagyok?!” feliratú pólóban, a kislányok pedig fehér  „-25% csak, mert anya leszek?!” feliratú pólóban hangsúlyozták azt a tényt, hogy a többgyermekes édesanyák 25%-kal keresnek kevesebbet ugyanabban a munkakörben dolgozó férfitársaiknál, és ez a különbség sajnos a nők nyugdíjában is megmutatkozik.

Az MSZP Nőtagozata és az MSZOSZ Női Választmánya a felháborító bérkülönbségek kapcsán első alkalommal február 2-án tartott megbeszélést. A dátumnak szimbolikus jelentése van, mivel a magyar egy gyermekes nők addig a napig minden évben 33 napot ingyen dolgoztak a férfiak fizetéséhez képest. Február 20-án pedig konferencia keretében munkajogászok, pszichológusok, szociológusok és szakszervezeti vezetők mondták el hazai és nemzetközi tapasztalataikat.

Az Európai Unióban 2007 óta február 22. hivatalosan a „pay gap”, azaz a „nők bérhátrányának” a napja. Magyarországon először az MSZP Nőtagozata és az MSZOSZ női választmánya ehhez a kampányhoz saját programsorozattal csatlakozott abból a célból, hogy hazánkban is kiegyenlített legyen a gyermekes édesanyák fizetése, ami jelenleg az európai átlaghoz képest óriási szórást mutat. A dátumnak szimbolikus jelentése van, mivel február 22-én az egy gyermekes édesanyák már 54 napja dolgoznak ingyen a férfiak fizetéséhez képest.

Az Európai Szocialisták Nőszervezete a nők igazságtalan bérhátránya ellen már 2007-ben kampányt indított. Gurmai Zita, a szervezet elnöke felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket a különbségek felszámolására. Az ajánlásokban a vállalatok számára kötelezővé tennék a fizetések és az egyéb bérek rendszeres ellenőrzését, előnyöket biztosítanának a diszkriminációmentes cégeknek, és szankciókat vezetnének be azokra a munkaadókra, akik megsértik az „egyenlő munkáért, egyenlő bér” elvét. Valamint felhívja az európai intézményeket, hogy szervezzék meg az egyenlő fizetések európai napját. Az Európai Parlamentben a kampány hatására létrejött egy gender esélyegyenlőséggel foglalkozó határozat, valamint egy jelentés is született.