Szakemberek szerint minden olyan esemény, amely eredményeként a gyermek veszteséget érez, vagy személyesen fenyegetve érzi magát, traumának nevezhetõ. Nem azok a dolgok, amikrõl mi szülõként úgy gondoljuk, hogy trauma, hanem azok, amelyeket õk élnek meg traumaként. Mert a kettõ nem mindig egyezik.
Milyen élethelyzeteket, eseményeket élhetnek meg a gyermekek traumaként?
Trauma lehet a zaklatás bármilyen formája, származzon felnõttõl vagy gyerektõl egyaránt. Ugyancsak trauma lehet egy baleset, egy sérülés, az elszigeteltség érzése vagy a tanulmányi teljesítménye miatt érzett kudarc. Ezek mind olyan életesemények, amelyek mély nyomot hagyhatnak a gyermek lelkében.
Szakemberek három fõ csoportba sorolják bele ezeket az eseményeket:
1.Valamilyen konkrét dolog elvesztése
Ide tartozik például a költözés, a régi, megszokott otthon elvesztése. Ugyancsak ide sorolják a balesetek következtében tönkrement családi autót, amihez a gyermek kötõdhet. Bár szülõként nem gondoljuk, de egy megszokott bútor szó nélküli lecserélése is okozhat lelki terhet a gyermeknek. Felnõttként elsõsorban az emberi kapcsolatainkkal összefüggõ veszteségeket érezzük traumának, a gyermek viszont ugyanígy ragaszkodhat az õt körülvevõ fizikai dolgokhoz, tárgyakhoz is.
Elég, ha csak belegondolsz, hogy micsoda kétségbeeséssel keresi a gyermek, ha kedvenc játéka, alvókája vagy cumija tûnik el. Nem tud megnyugodni addig, amíg elõ nem kerül. Ha azonban soha nem kerül elõ, akkor az nagy fájdalommal járhat számára.
2. Emberi kapcsolataiban bekövetkezõ változások
Nem ritka, hogy egy családban nagyobb korkülönbség van a gyerekek között. Ilyenkor a kisebb gyermek traumaként élheti meg, ha a nagyobb testvérei például kollégiumba költöznek, õ pedig furcsa módon egyedül marad otthon. Nem könnyû ezt a változást feldolgozni neki.
Ugyancsak lelki nehézség a gyermek számára, ha a család baráti köre változik meg. Azok a felnõttek, akiket már megszokott, akik nyugodtan jártak-keltek az otthonában most nem jönnek többé. Különösen nehéz lehet, ha hirtelen új emberek jelennek meg. Ezek olyan élethelyzeteket eredményezhetnek, amikor a gyermek nem érzi magát biztonságban.
A biztonságérzet csökkenését eredményezi az is, ha olyan konfliktusok vannak a családban, amelyek nem közvetlenül a gyermeket érintik, mégis a szeme elõtt zajlanak. Nem érti, de érzi a feszültséget, és érzi a biztonságos környezet megingását.
3. Saját biztonságukat fenyegetõ élethelyzetek
Számtalan olyan esemény történik a gyermek életében nap mint nap, ami félelemmel töltheti el. A háttérben szóló híradó, az abban szereplõ balesetek, bûncselekmények, gonoszkodások, mind-mind rossz érzést keltenek a gyermekben. Akaratlanul is ott motoszkál benne, hogy az általa hallott események vajon rá is veszélyesek, vajon õt is érhetik ilyenek. Ezek a dolgok megijeszthetik és bizonytalanságot okoznak a lelkében.
A mostani vírushelyzetben különösen figyelni kell arra, hogy szülõként hogy kommunikálsz a gyerekkel, illetve a gyerek környezetében. Figyelj arra, hogy a beszélgetés, amit a családtagjaiddal, barátaiddal folytatsz, ne ijesszék meg a gyermeket.
Milyen tünetek jelzik, hogy ha a gyerek valamilyen traumával küzd?
A gyermek megszokott viselkedésében bekövetkezõ hirtelen változások általában valamilyen traumát jeleznek.
Megváltoztathatja az étkezési szokásait. Lehet, hogy korábban jó étvágya volt, most viszont alig eszik egy-két falatot.
Megváltoznak az alvási szokásai. A korábban jó alvó gyermek nyugtalan lehet, éjszaka sokszor felébred, kisebbeknél a szobatisztasággal kapcsolatos problémák is visszatérhetnek.
Iskolai viselkedésükben bekövetkezõ változások is valamilyen lelki problémát jelezhetnek. Ha nem tud a korábbihoz hasonlóan koncentrálni, ha romlanak a jegyei vagy rossz irányba változik a magatartása, akkor mindenképpen érdemes nagyobb figyelmet fordítani az okok kiderítésére.
A túlzott érzelmi reakciók is bajt jelezhetnek. Ha a gyermek a megszokotthoz képest túlreagál bizonyos helyzeteket, akkor az is jelezheti, hogy nem érzi magát biztonságban, és nincs minden rendben a lelkével.
Mit tehetsz szülõként, ha azt tapasztalod, hogy a gyermekedet trauma érte?
Tudasd vele, hogy meghallgatod, ha szüksége van rá.
Teljesen mindegy, hogy kicsi gyermekrõl vagy kamaszról van szó, minden esetben éreztesd vele, hogy meghallgatod, fontos neked a problémája és nyugodtan fordulhat hozzád. Az, hogy legyintesz rá, hogy majd elmúlik, majd megoldja, nem megoldás.
Eladtátok a régi autót és a gyermek emiatt szomorú? Beszélgess vele arról, hogy megérted, hogy hiányzik neki. Neked is hiányzik, de most ez volt a helyes döntés. Kérdezd meg, hogy szeretné, ha készítenétek egy rajzot a régi autóról és kitennétek a falra? Ezzel segítesz neki, hogy feldolgozza a veszteséget, ami érte.
Ha úgy látod, hogy a szülõi praktikák kevesek, és nem oldják meg a problémát, akkor mindenképpen kérj szakértõi segítséget. Ha a kisgyerekkorban elszenvedett traumák nem kerülnek feldolgozásra, akkor késõbb sajnos sokkal súlyosabb problémákat eredményezhetnek.
Fulladásveszélyes babatermékek tömege az online piactereken, amikből már több ezret eladtak