Háztartási cash flow – szép, de nem jó semmire?

Ez volt az első olyan gond pénzügyi nevelői pályámon, ami miatt teljesen lehidaltam. Megállt az ész, és egy helyben toporgott. Hogy a búbánatba lehet az, hogy nekem műxik (a mai napig is!), más meg akárhogy csinálja is, nem változtat vele semmin? Rögvest elindult az agyamban a vezérhangya, és nagyon sokáig csak mozgott-mocorgott-zsizsegett. Sorra vettem a háztartási cashflow táblázatom minden egyes mezőjét, a kitöltésének, használatának minden egyes lépését, hogy rábukkanjak, hol a gubanc, hol van benne olyan hibalehetőség, ahol el lehet rontani. Találtam persze ilyeneket, mert tökéletes rendszer ugye nincsen, de egyik sem volt olyan falrengető, hogy miatta ne lehetett volna a lényegig eljutni: vagyis addig, hogy hol folyik el a lé. Sőt még azt is meg lehetett belőle tudni, hogy milyen a bevételek-kiadások egymáshoz viszonyított aránya, tehát hogy inkább a kiadásokon érdemes húzni, vagy jobban megéri, ha a bevételeket próbálom meg felsrófolni. Továbbá én még azt is kiolvastam belőle, hogy milyen a kiadások szerkezete, vagyis melyik az a kiadáscsoport, amelyiken érdemes spórolni, és melyik az, amit békén kell hagyni, különben a család működőképessége forog kockán.

Mivel én mindent rendben találtam, így nem maradt más hátra, kérdeznem kellett. Méghozzá azokat a családokat, akik a cashflow vezetésével nem tudtak zöld ágra vergődni. Nem értettem, hogy anno a dédnagyanyám hogyan volt képes egy kockás füzetben lerendezni mindezt, pedig fogalma sem volt a százalékokról, meg az arányokról. Úgyhogy kérdeztem. És válaszokat kaptam. De micsoda válaszokat!!!

Kiderült, hogy a családok gyakorlatilag kivétel nélkül attól várták az anyagi helyzetük jobbra fordulását, hogy vezették a cashflow-táblázatot. És kész. Ennyi. Tudták ugyan, hogy mínuszba kerültek, de csak ennyit. Nem többet. Arra már ugyanis egyikük sem vette a fáradságot, hogy kicsit jobban bele is nézzen a táblázatba, vagyis hogy elemezzen, és aztán abból, amit talált, következtetéseket vonjon le!

Volt olyan ismerősöm, aki a cashflow-táblázat alapján már hó elején látta, hogy nem fog hó végéig kitartani a pénze. Mit csinált? Talán átvizsgálta a kiadásai szerkezetét, hogy megtalálja, hol folyik el feleslegesen a pénze, vagy hogy hol tud egy kicsit spórolni? Vagy netán megnézte a bevételei-kiadásai arányát, hogy lássa, nem elég a nadrágszíjat meghúzni, hanem esetleg a bevételeit is meg kéne növelnie? Nézett új bevételi források után? Neeeem, miért is csinált volna ilyet? Helyette felvett valami irgalmatlan kamatra gyorskölcsönt, és elégedetten hátradőlt, hogy arra a hónapra megoldotta a problémát… A bibi csak az volt, hogy néhány dolgot nem vett figyelembe:

1. lesz jövő hónap is, és akkor mihez kezd – tehát az előrelátás totálisan hiányzott;
2. a következő hónapban már nem is ennyi lesz a terhe, mert hozzájött a gyorskölcsön törlesztése is – már megint az előrelátás…;
3. a gyorskölcsönök kamata hatalmas, és általában nem havi, hanem heti törlesztéssel kell fizetni… – na, ez meg a információk, azaz a tudás totális hiánya.

Ezek után persze leültünk, és megbeszéltük, hogy

• attól, hogy vezeti a cashflowt, még nem fog automatikusan javulni a pénzügyi helyzete – ezt csak a lusta, kényelmes ember hiheti;
• a cashflowt azért vezetjük, hogy meglássuk, hol kell változtatni, tehát részleteiben is meg kell nézni, azaz elemezni is kell;
• az elemzés eredményei alapján lehet döntéseket hozni, hogyan tovább – és ezeket a döntéseket márpedig meg is kell hozni, egész stratégiákat lehet ráépíteni!

Rá kellett jönnöm, hogy a legjobb eszköz sem ér semmit, ha nem használják ésszel. A háztartási cashflow sem kivétel ez alól. Ha csak vezetem, és várok az Univerzumra, akkor csak pótcselekvést végzek: becsapom a saját lelkiismeretem, hogy “De hát én mindent megteszek, és mégsem működik!”…

Tényleg mindent megteszel?

Kezdőlökés: háztartási naplót, vagy másnéven háztartási cashflow-t itt találsz. Ha az értelmezéssel nem boldogulsz, akkor sincs gáz, ha tudod, kit kell megkérdezni. Hozzám nyugodtan jöhetsz.

Háztartási cash flow – szép, de nem jó semmire? – 2. rész
Háztartási cash flow – szép, de nem jó semmire? – 3. rész