Pallagi Nikoletta vagyok, immár 5 éve dolgozom gyakorló óvodapedagógusként a kárpátaljai magyar anyanyelvű Somi óvodában. Intézményünk két csoportos, összesen 40 gyereket számlál, akiket 10 fős kollektíva terelget nap, mint nap.
Oktatói-nevelői munkám célja a gyerekek egészséges testi- és szellemi fejlődése, valamint az anyanyelvünk ápolása és küzdelem a magyarként való megmaradásért, melyet hagyományőrzéssel, népi gyermekjátékok beépítésével, anyanyelvi kompetencia fejlesztésével kívánok elősegíteni.
Továbbá a gyerekek szociális-érzelmi és akarati képességeinek fejlődését is szem előtt tartom, hiszen a fejlődésbeli eltérések felismerése és orvosolása még iskolába lépés előtt indokolt, a környezettel való összhang hiányában ugyanis a gyermek bizonytalanná, szorongóvá válhat, mely gátolhatja harmonikus fejlődését, magatartászavar kialakulásához vezethet.
Az itt felsorakoztatott eszközözök, és módszerek arra kívánnak rávilágítani, hogyan ismerhetjük fel a mindennapi nevelői munka során az átlagostól eltérő képességekkel rendelkező gyerekek lemaradását, tehát ez az összefoglaló arra hivatott, hogy hangsúlyozza az egyéni fejlesztésre szoruló gyerekekkel való differenciált bánásmód fontosságát, bemutassa a fejlesztésre irányuló lehetőségeket, eszközöket az ősz témakörén belül.
.jpg)
Az első állomása az évszakokból kiinduló témára hangolódás saját kezűleg készített fakanálbábok és a hozzájuk köthető találós kérdések segítségével, majd a közvetlen tapasztalatszerzés séta során, ahol viselkedésbeli problémákra, figyelem-zavarra derülhet fény.
A séta során gyűjtött levelek, tobozok, magvak nemcsak a tapasztalatszerzés eszközei lehetnek, csoportosításuk például matematikai készségek szintjét emeli magasabb szintre.
A szociális készségek felismerésének és fejlesztésének legfontosabb eszközei a népi körjátékok, melyek a bátorításra szoruló gyerekek közösségbe való beilleszkedését segítik. („Dombon törik a diót…”, Lipem-lopom a szőlőt…” )
A mese a nevelés és a személyiségfejlődés egyik legfontosabb eszköze, segítségével számos területen fejlődést érhetünk el: a történet folytatása és befejezése a gyermeki fantáziát és kreativitást, a cselekmény lerajzolás pedig érzelmi világát tükrözi, a mesedramatizálás pedig egymás elfogadását, megismerését, empátiát, toleranciát, a saját személyiség elfogadását, a gyermeki én-kép fejlődését mozdítja elő.
A mesedramatizáció során olyan mesét válasszunk, melyet már korábbról jól ismernek a gyerekek, szociális készségfejlesztés szempontjából előnyös, ha olyan értéket és magatarásmintákat közvetít, melyek helyénvalóságáról, vagy helytelenségéről kívánjuk meggyőzni a gyerekeket.
A gyerekek finom-motorikájának, monotónia-tűrésének, az alkotás közbeni önmegvalósítási törekvés erősítésének, a csoportban való együttdolgozásra való nevelésnek és a hagyományőrzésnek legalapvetőbb eszköze a kézimunka.
Természetesen a kézműves, manuális tevékenységek során külön kell válogatni a feladatokat, életkori sajátosságok szem előtt tartásával szétosztani azokat. A közös képkomponálás erősíti a „mi” tudatot, az együttes tevékenység pedig a csapatmunka szempontjából előnyös.
A hagyományőrzés legfontosabb állomása a szüreti mulatság, ahol népi mondókák, dalok, körjátékok előadása nemcsak záróakkordja az Ősz-projektnek, hanem a gyerekek szociális képességeinek, csoporttal való azonosulásának fontos állomása, és természetismereti információ elsajátítás és rögzítés központja.
A fent felsorakoztatott módszerek persze csak töredékei a megnevezett képességek fejlesztésére alkalmas eszközöknek. Előnyük, hogy játékos formájú kompetenciafejlesztő funkciójuk mellett észrevétlenül ágyazódnak be az óvodai élet mindennapjaiba, a gyerekek tevékenységeibe, a pedagógusok tehát kreatívan válogathatnak a képességfejlesztő játékok közül.
Fulladásveszélyes babatermékek tömege az online piactereken, amikből már több ezret eladtak