Sok a magyar munkamániás

A munkamániás számára naponta 12-16 óra a munkaidő, azonban kisebb hatékonysággal dolgozik, mint a nyolc órában tevékenykedő kollégája. Ez a betegség főként a menedzserréteg, az alkotó, kreatív tevékenységet végzők körében "szedi áldozatait". A munkamániás előbb-utóbb kiég, jelentkezik nála a stressz, leépülnek társas kapcsolatai.

Alapvetően kétfajta ember sorolható a munkamániás kategóriába: az egyiket erős személyes késztetés vezérli, szinte lubickol az állandóan pörgős munkahelyi életben, míg a másik esetében az illető úgy érzi, hogy a környezete kényszeríti a munkaalkoholizmusra – mondja Szilágyi Géza, a Hewlett-Packard Magyarország Kft. HR-igazgatója. A motivációnak nagy szerepe van ebben – véli Takács Ildikó munkapszichológus, a BME ergonómia és pszichológia tanszékének egyetemi docense. Előbbi esetben nagyon erős a munkához kötő motiváció, amely gyakran pótlást jelent, mert valami hiányzik a munkamániás életéből. Vannak azonban olyan munkahelyek, ahol divat a munkamánia, és sokan "megfertőződnek" ebben a betegség – fejti ki a szakember.

Szenvedélybetegséggé válik

A munkaalkoholista minden más tevékenységét a munka határozza meg, számukra nem létezik munkaidő (amely sokszor 12-16 órás munkahelyen töltött időt jelent), azonban legtöbbször csak ugyanannyi feladatot és ugyanolyan minőségben végez el, mint a nyolcórás munkaidőt betartó kollégája – ismerteti Takács Ildikó. Hozzáteszi: ő az az ember, akit bármikor elő lehet rángatni a munkahelyen. Nehéz ebből a szerepből kilépni, hiszen a munkatársak megszokják ezt a helyzetet, beskatulyázzák az illetőt.

Ha a munkamániás kedvező visszajelzéseket kap cégétől, szenvedélybetegséggé válik a munkába temetkezés, azonban előbb-utóbb minden munkaalkoholista kiég, jelentkezik nála a stressz, megbetegszik. Ezt elkerülendő, a vállalatnak figyelnie kell a jelenségre. A HP-nél például kiemelten felhívják a vezetők és a beosztottak figyelmét a munkamániára, segítik, hogy a munkavégzést hatékonyabban szervezzék meg, hogy az alkalmazottak közötti munkaterhelés egyensúlyban legyen. A társaság több kikapcsolódási programot is támogat, például masszázst, jógatanfolyamot, amelyek segíthetnek a feltöltődésben. Ennek ellenére elengedhetetlen, hogy a munkatársak egyénileg, tudatosan ügyeljenek saját terhelésükre – húzza alá Szilágyi Géza. Sokszor pszichológus segítségére lenne szükség a munkamániákusok kezelésében, Magyarországon azonban ez a gyakorlat még nem épült be a vállalatok gyakorlatába – emeli ki Takács Ildikó.

A munkaalkoholizmus főként az intellektuális munkakörökben jellemző, ott, ahol a munka határa diffúz. A vezető réteg, az alkotó, kreatív tevékenységet végzők, illetve a multinacionális cégeknél dolgozók a leginkább veszélyeztetettek, mert utóbbi esetben a külföldi vállalat elvárásai sokszor nem illeszkednek a magyar munkakultúrához – elemzi a munkapszichológus.

forrás: Világgazdaság