Jelmezes bemutatkozó versikék

Varázspálcám suhogása
felkelti a vidéket.
A tél végi utazásra
barátaim kísérnek.

Varázsigém hatalmával
elaltatom a telet.
Az ágakra rásuhintva
ébresztem a rügyeket.

Virág nyílik ahol járok,
ágak végén tipegek.
Tündérszárnyam nyomában már
ott virít a kikelet.

A katicabogár
(Jelmezes – bemutatkozó versike)

Kisnyúl szalad át a réten,
ezer virág integet.
Incselkedő szél borzolja apró,
lenge ingemet.

Letépte az egyik pettyem,
s elfújta a határba…
Megtaláltam, s jól felvarrtam
a kis piros kabátra.

A mérges gomba 
(Jelmezes – bemutatkozó versike)

Fejem búbján pörge kalap,
gallér feszül vállamon.
Kalapomon barna foltok…
Mérges vagyok – vállalom.

Erdőszéli bokrok alján
a sok eső rám csorog.
Eljöttem hát farsangolni,
bocskoromban táncolok.

A bohóc 
(Jelmezes – bemutatkozó versike)

Egyet lépek, kettőt botlok.
Szabóm varrta ezt a fodrot.

Kezemben egy sétapálca.
Víg mosolyom nem csak álca.

Gurgulázva nevetgélek.
Járjuk együtt! Szeretnétek?

Medve a bálban
(Jelmezes – bemutatkozó versike)

Lépes mézre vágyom egyre –
attól víg a mackó kedve.
Felfalom az akácmézet,
nagy bundába alig férek.

Döcögős a medvetáncom,
de a bálon vígan járom.
Ha lesz néhány édes falat,
azt eszem majd, és nem halat.

A kalózkapitány 
(Jelmezes – bemutatkozó versike)

Ki lehet e bátor
kapitány?
Arcán sebhelyekben
nincs hiány.

A jobbik szemével
Nézeget,
mankós bottal fürgén
lépeget.

Hej, a kalózélet
csuda jó!
Hullámokon vágtat
a hajó.

Vár reám egy békés
kis sziget,
elrejtem a rablott
kincseket.

A Nap
(Jelmezes – bemutatkozó versike)

Felváltva a csillagot,
kéklő égen ballagok.
Sugaraim temérdek
sötét helyre beférnek.

Csillagok közt lépkedem,
lámpást cipel két kezem.
Éjjel járom az égboltot,
csillagmintás gallért hordok.

A csillag 
(Jelmezes – bemutatkozó versike)

Az égbolt most olyan tiszta,
csillog rajta minden minta.
Kiscsillagként köztük járok,
onnan jöttem tihozzátok.

A pillangó
(Jelmezes – bemutatkozó versike)

Könnyű a léptem,
libben a szárnyam.
Hajnalban már a
kerteket jártam.

Csábít a rózsa,
rezzen az ága.
Bókol a szélben
tarka virága.

Tálam a nárcisz,
étkem a nektár.
Sárga virága
minden nap megvár.

Négy kecses szárnyam
lebben a szélben.
Rózsakehelyben
szunnyadok éjjel.

A kéményseprő
(Jelmezes – bemutatkozó versike)

Öltözékem fekete.
Ugyan mi más lehetne?

Kéményedbe belesek,
sötét kormot keresek.