Hirdetés Partneri kampány helye
Gyerekirodalom, hangos mesék

A mese szerepe a bölcsődés korú gyermekek fejlődésében

A mesék nem csupán szórakoztatóak, hanem alapvető szerepet játszanak a bölcsődés korú gyermekek fejlődésében, hiszen segítik a nyelvi készségek, a képzelőerő és az érzelmi biztonság kialakulását. Már az első mondókák és cirógatók is megalapozzák a mesékhez fűződő kapcsolatot, amely végigkíséri a gyermeket az óvodás és iskolás éveken át.

Megosztom Facebookon Küldés e-mailben
A mese szerepe a bölcsődés korú gyermekek fejlődésében

A mese és a mesélés kiemelkedő szerepet játszik a gyermek fejlődésében már egészen kicsi kortól. Kerekes Valéria, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar oktatója, játék- és mesekutató szerint a mesék nem csupán szórakoztatóak, hanem alapvető fejlődési folyamatokat is támogatnak.

A mesei fejlődés kezdetei

A kisgyermekek életében számos fejlődési folyamat zajlik egyszerre: mozgásfejlődés, játékfejlődés, és egy külön kategóriaként a mesei fejlődés. Ez utóbbi már a legkorábbi időszakban, a bölcsődés korban elkezdődik. Az első mesélési élmények nem klasszikus történetekhez kötődnek, hanem egyszerű, ritmusos mondókákhoz, cirógatókhoz és szójátékokhoz. A „hüvelyk ujjam almafa” típusú mondókák például egyszerű, ismétlődő mozdulatokkal és játékos szókapcsolatokkal erősítik meg a gyermek testtudatát és a nyelvi fejlődését.

A mesélést nem kell kizárólag könyvekre korlátozni. Már a mindennapi kommunikáció is egyfajta történetmesélés, hiszen amikor a szülők folyamatosan elmondják a gyermeknek, hogy mi történik vele és körülötte, segítenek neki megérteni a világot. Az érzelmi biztonság megteremtésében is fontos szerepet játszik, hogy a gyermek hallja és érzi a szülei hangját, ritmusát, hanglejtését.

A mese első formái: mondókák és tárgyképes könyvek

A legelső „irodalmi” élményt a mondókák, tapsoltatók és rövid, ismétlődő rímek jelentik. Ezek a játékok és szókapcsolatok segítenek a gyermekeknek az önazonosság kialakításában és a szókincsük bővítésében. A következő lépés a tárgyképes könyvek bevezetése, amelyek egy-egy konkrét tárgyat, például gyümölcsöket, állatokat vagy használati eszközöket mutatnak be. Ezek a könyvek segítik a gyermekek ráismerésének örömét: először a könyvben látott tárgyakat ismerik fel a valóságban, majd fordítva, a környezetükben fellelhető tárgyakat is azonosítják a könyvben.

A böngészők és az első történetek

A következő szintet a böngészők jelentik. Ezek a képeskönyvek egy-egy nagyobb jelenetet ábrázolnak, például egy bölcsődei vagy játszótéri életképet, amelyen több apró részlet fedezhető fel. A szülők ilyenkor kérdésekkel segíthetik a gyermeket a történetalkotásban: „Mit csinálnak a gyerekek a játszótéren?” vagy „Látod azt a kisfiút a csúszdán?”. Ezek a beszélgetések fejlesztik a gyermek figyelmét, képzelőerejét és történetalkotási képességeit.

A szülőknek érdemes a saját élményeket is beépíteniük a mesélésbe. Ha például egy állatkerti képről mesélnek, felidézhetik a közös állatkerti látogatás emlékeit, amely még személyesebbé teszi a történetet.

Puha könyvek és játékos mesélés

A puha, tapintható könyvek egy újabb fontos állomást jelentenek. Ezek lehetnek textilből vagy más érzékelhető anyagból készült könyvek, amelyek nemcsak a vizuális, hanem a taktilis érzékelést is bevonják a mesélésbe. Egy-egy ilyen könyv szinte bábszínházként is funkcionálhat, hiszen a szülő bármilyen történetet kitalálhat a szereplők mozgatásával. Ezáltal nemcsak a gyerekek fantáziája fejlődik, hanem a szülők is egyre bátrabban mesélnek.

A mese, mint a bölcsődéből az óvodába való átmenet eszköze

Az állatmesék különösen hasznosak lehetnek az óvodába való átmenet során. Ha a gyermek például nehezen szokja meg az új környezetet, akkor egy kitalált nyúlcsalád vagy rókacsalád történetébe ágyazva mesélhetünk neki arról, hogy a kis állatok hogyan barátkoznak meg az óvodával. Ez segíthet neki az új helyzet elfogadásában és feldolgozásában.

A bölcsődés korú gyermekek számára a mesélés nem csupán a történetek befogadását jelenti, hanem egy hosszú, összetett fejlődési folyamatot is. Kezdetben a testérzékelés, a ritmusok és a szavak hangulata fontosabbak, majd egyre inkább előtérbe kerül a történetek megértése és alkotása. A mesék segítségével a gyerekek biztonságban érezhetik magukat, megtanulják értelmezni a környezetüket, és alapot kapnak a későbbi olvasás és történetalkotás öröméhez.

Kerekes Valéria előadása elérhető a Szülők Egyetemén: A mese szerepe a gyermekek életében

Kapcsolódó cikkek:

A mese és mesélés szerepe az óvodás korú gyerekek életében

A mese szerepe iskolás korban

Nyitókép: depositphotos

Hirdetés Tartalomközi hirdetési hely
Fontos: A CsaládiNet cikkei tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik az orvosi, jogi vagy más szakértői tanácsadást. Panasz, bizonytalanság vagy sürgős helyzet esetén kérj személyre szabott segítséget.
Megosztom Facebookon Küldés e-mailben

Ez is érdekelhet

Fulladásveszélyes babatermékek tömege az online piactereken, amikből már több ezret eladtak Egyetlen elgurult vízgyöngy ölte meg a 10 hónapos kislányt Amit a képernyő elvesz a gyerekedtől, és észre sem veszed Hogyan fegyelmezzünk szeretettel? – Válaszkereső Pécsi Rita neveléskutatóval Néhány praktikus trükk az elveszett óvodai ruhák ellen A túlzásba vitt bőrápolás kamaszkorban többet árthat, mint használ 115 találós kérdés ovis és iskolás gyerekeknek Az alfa generációs gyerekek többet játszanak online, mint valaha. Hogyan védhetjük meg őket az online ragadozóktól?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük