Cool: pontosan célozva céltalanul lófrálni
Richard Florida a pittsburghi-i Carnegie Mellon Egyetem professzora a campuson (az egyetem területén) sétálgatva figyelmes lett néhány fura fiatalemberre, akik élénk beszélgetést folytattak a szikrázó napsütésben. Néhányan közülük a texasi Austinban működő Trilogy nevű szoftvercég kék pólóját viselték. A cég rendszeresen küldi toborzóit a jó hírű pittesburgh-i egyetemre, hogy ott megszerezzék maguknak a legjobb diákokat. Florida professzor kertelés nélkül megkérdezte tőlük, hogy szokásukhoz híven most is toborozni jöttek-e a távoli Austinból, mire azt a meglepő választ adták, hogy egyáltalán nem, csak azért ugrottak be, hogy dumáljanak és frizbizzenek egyet a haverokkal. A válaszuk azért is meglepő, mert Austinból 23 óra alatt lehet autóval eljutni Pittsburghbe, tehát nagyon nem valószínű, hogy csak egy kis ugrálásért utaztak ennyit. Oldalra pillantva egy top tank-be (ujjatlan trikóba) bújt, több színben pompázó és tüskés hajú, tetőtől talpig tetovált, multi-piercinges orrú fiatalemberre lett figyelmes, aki a lehető legkifejezőbb módon félig heverve ült a füvön. Úgy festett, mint egy cool a gangből. Florida odament hozzá és magyarra lefordíthatatlan stílusban megkérdezte, hogy merre hány óra. A fiú hasonlóan informális stílusban közölte, hogy éppen most írt alá a (magukat frizbisekként pozicionáló) toborzóknak Texasba. Florida később megtudta, hogy ez a heverésző diák a legmenőbb arc az évfolyamában, és hatalmas ösztöndíjakat kaszál, nyilván nemcsak a fűben heverészésért, hanem kiváló tanulmányi eredményeiért is. A professzor elmerengett azon, hogy több mint húsz évvel ezelőtt az egyetemistáknak kreatív fűbeheverés helyett ellenkulturális kötödéseiket elrejtve, ingbe, nyakkendőbe bújva kellett kilincselniük a vállalatoknál. Napjainkban pont fordítva van. A cégek megpróbálják informálisan, lazán a „nemes vadakat” nem elijesztve, becserkészni a legkreatívabb diákokat. Konkrétan: a Trilogy nevű szoftvercég a tüskés hajú, kreatív fiatalembert margaréta partijain kívánta meggyőzni arról, hogy őket válassza. Mikor Florida megkérdezte a frizbiző toborzóktól, hogy miért őt szemelték ki maguknak, nemes egyszerűséggel azt válaszolták, hogy azért, mert rocksztár.
Ha bevált coolnak lenni a munka világában, nyugodtan elgondolkozhatunk azon, hogyan tudnánk hasznosítani a „rocksztár-stratégiát” a párkeresésben.
Kézenfekvő a válasz: titkoljuk, hogy nagyon akarjuk, hogy belefeszülünk, lazítsunk, legyünk cool!
Kérdés csak az, mint annyiszor: hogyan csináljuk?
Élőről rosszat, vagy semmit?
Számtalanszor halljuk: „Halottról jót vagy semmit.” Gondolkozzunk a fonákjáról! Első szabály: a legsürgősebben szakíts a közhelyekkel!
Jól nézel, jobban nézel, legjobban nézel.
„Adj bele mindent!”
Jó. Beleadok mindent vagy semmit.
{HASONLOCIKKEK}Ez máris egy alkalmas teszt. Ha az első szabályt megértettük és megszívleltük, azonnal lecseréltük az „Adj bele mindent!” sztereotip süketelést. Az innovációt, a kreativitást, a laza coolságot, egyszóval a párkeresést nem lehet hatékonyan csinálni. Görcsösség, nagyon akarás az első számú közellenség. Második szabály: lazíts!
Lógni csak pontosan és szépen (…)
Mai tippünk: keressünk egy ismert és elismert (értékes) filmet, jelenetet, szereplőt, karaktert. Coolhunterként (trendvadász) csapjunk le a legjobb szövegre, szófordulatra, hanglejtésre, arcjátékra, testbeszédre („character creator”), vegyük fel a szerepet és mutassuk be élesben („in character”). Harmadik szabály tehát: Alakítsunk (magunkon) professzionálisan!
Nekünk annyi! Mennyi?
Annyi embert érsz, amennyi coolt beleadsz. (Ez már csak a ráadás.)
Királynő akarsz lenni? Kezdj el úgy viselkedni!
Eltűnt egy 11 éves kislány Oroszlányból – a rendőrség a lakosság segítségét kéri