Fontos tehát, hogy beszéljünk, énekeljünk kisbabánkhoz már születését követően, ahogy lehet. /ezt minden édesanya ösztönösen meg is teszi!/. Sajnos a jószándék nem mindig elegendő. Veleszületett 
halláscsökkenés Magyarországon az újszülöttek 1-3 ezrelékében előfordul.
Újszülött-és csecsemőkorban a halláscsökkenést nem könnyű észrevenni. Általános tapasztalat, hogy szűrés nélkül a súlyos, veleszületett halláscsökkenés csak 2-3 éves korban kerül felismerésre! Ez azért nagyon nagy baj, mert a beszédfejlődés, szókincs, későbbi tanulás, nyelvhelyesség szempontjából döntő fontosságú az első 3 életév. Szerencsére az időben felismert halláscsökkenések rehabilitációs lehetőségei nagyon jók, fontos is tehát mielőbb elkezdeni!
A halláscsökkenések döntő többsége genetikai eredetű, de ép hallású szülőknek is lehet nagyothalló gyermeke, így a szűrés fontosságát nem 
lehet eléggé hangsúlyozni. Szerencsére ma Magyarországon az újszülöttkori hallásszűrés kötelező. Sajnos nem minden újszülöttosztályon áll rendelkezésre a megfelelő objektív vizsgálóeszköz, egyre gyarapszik az otthonszülések száma, és más okok is előfordulhatnak, amiért nem kerül szűrésre az újszülött.
A védőnők feladata, hogy a baba 1 hónapos koráig az első szűrővizsgálat mindenképpen megtörténjen. Különösen fontos a veszélyeztetett csoportba tartozó babák vizsgálata, ide tartozanak azok a kicsik, akik édesanyja a terhesség során fertőzésen esett át /különös tekintettel a CMV, rubeola és egyéb vírusokra, toxoplasmára, stb/, a koraszülöttekre ill aki intenzív kezelésre szorultak születésük után, fejlődési rendellenességgel világra jött babák, ill. a születés körüli nehézségek, rossz Apgar, kicsi súly, stb. Természetesen a családban előforduló halláscsökkenés is rizikófaktor!
A korszerű és megbízható módszer egy pár másodperces objektív vizsgálat, aminek hosszú és nehezen megjegyezhető neve van: otoakusztikus emissziós 
vizsgálatnak hívják… Amennyiben ismételten nem jó eredményt kapunk ezzel a vizsgálattal, úgy mindenképpen a baba további vizsgálatára van szükség audiologiai állomásokon, fül-orr-gégészeti háttérrel egybekötve.
Nézzük meg tehát a kórházból kapott zárójelentésünket, szerepel-e rajta a hallásszűrés, ill. kérdezzünk rá mindenképpen. /OAE rövidítés is használatos!/. Ha nem megnyugtató a válasz, kérjünk tanácsot védőnőnktől vagy keressük fel a gyermekaudiológiai állomások valamelyikét. Az időben észlelt eltérések jól kezelhetők, és a késlekedés egész életre kihathat!
Dr. Csányi Márta fül-orr-gégész
Először adtak agykárosodott újszülötteknek terápiás céllal anyatejet orrjáratba hazánkban